Egyházi Híradó, 2003 (41. évfolyam, 1-3. szám)
2003-01-01 / 1. szám
Egyházi H íradó_______________________________________9. oldal laktanyában olasz katonaság volt, s az rokonszenwel figyelte a Itt született az elhatározás, hogy a hír szerint a rendkívüli helyzet lakosság mozgalmait. A siker felbátorította a kezdeményezőket, miatt összehívott városi közgyűléshez vonulnak, s azt felszólítják akik délután 3 órára a Nemzeti Múzeumnál népgyűlést hirdettek, a "12 Pont" elfogadására. A városházához vonulva az ifjúság vezetőihez csatlakozott Nyáry Pál és Klauzál Gábor is. Csatlakozásuk oka az volt, hogy az előző napon még ellenzett azonnali fellépés sikereit látva, annak esetleges radikalizálódását megakadályozzák. Jelenlétük ugyanakkor megkönnyítette a városi tanács helyzetét, hiszen a népgyűlés küldöttségében ily módon tekintélyes személyek is megjelentek. Igaz, a tanácsterembe beözönlő tömeg enélkül is kikényszeritette volna a "12 Pont” elfogadását. A város közgyűlése azonban nemcsak a ”12 Pontot" fogadta el, hanem választmányt küldött ki, amely a Helytartótanácshoz továbbítja a követeléseket. Ennek indulása előtt azonban a városházához érkezett Almásy Móricz gróf, aki előző napon indult Pozsonyból a nádor megbízásából, s beszámolt arról, hogy az országgyűlés küldöttsége aznap vitte a felirati javaslatot Bécsbe. Másrészt tolmácsolta a Helytartótanács üzenetét, hogy kész az engedményekre, de a tömeg ne vonuljon át Budára. Ezt a kívánságot nem lehetett teljesíteni, de azt igen, hogy a városházán már megválasztott választmány terjessze az egyre inkább növekvő tömeg jelenléte miatt inkább követeléseknek, mint kívánságnak minősíthető pontokat. Zichy Ferenc gróf, a Helytartótanács elnöke fogadta a hatalmas tömeg kíséretében érkező választmányt, amelynek vezetői: Nyáry Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város polgármestere, és Klauzál Gábor adták elő a kívánatokat. A bécsi fejlemények miatt megzavart, s a felvonuló sokaságtól megfélemlített Helytartónaács elfogadta az eléje terjesztett követeléseket. Ezek között az első a cenzúra azonnali eltörlése volt azzal a kikötéssel, hogy a sajtótörvény megszületéséig egy, a köz bizalmát élvező, s a Helytartótanács által kinevezett bizottság látja el a sajtó ellenőrzését. A második, kétségtelenül a legnagyobb jelentőségű engedmény az volt, hogy a Helytartótanács kijelentette: a katonaság nem fog a rend fenntartásába avatkozni, hanem az a pesti polgárőrség feladat lesz, amelynek számát - mint nemzetőrséget 1500 fővel fogják szaporítani. Végül sikerült kieszközölni, hogy a sajtóvétség miatt fogvatartott, de még el nem ítélt Táncsics Mihályt - igaz, Nyáry kezessége mellett - szabadlábra helyezzék. A kiszabadított Táncsicsot diadalmenetben vitték Pestre. Nem is lehetett ennél méltóbb befejezése annak a napnak, amely a sajtószabadság tettleges megvalósításával kezdődött, mint hogy a magyar törvények által nem is ismert cenzúra áldozatát kiszabadítsák budai börtönéből. A márciusi ifjúság bátor fellépése tehát eredményes volt. Vér nélkül, minden rendzavarás nélkül komoly eredményeket ért el, hiszen a Helytartótanács tudomásul vette a pesti városházán megalakult Rendre Ügyelő Választmány létrejöttét, s azt, hogy ez a testület vállalja magára a főváros rendjének megőrzését. Igaz, a tizenhárom tagú választmányban a radikálisoknak valójában csak három képviselőjük volt (Petőfi, Vasvári, Irányi), zaporodó Legyen béke, szabadság és egyetértés, í, kívánjak a sajtó szabadságát, eensnra eltörlését t Feíeiős ministenninot Bmla-Festen, t Z lövet;kinti országgyülést Pesten 1 Törvény előtt i líjgyenkiséget polgári és vallási tekintetben, 5. Nemzeti «sereg. 6, közős teherviselés, I, Úrbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján, 0. Nemzeti Bank, 10, A' katonaság esküdjek meg az alkotmányra, magyar kato* náinkaf ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tőlünk II. A politikai staíusfotlvok szabadon bocsáttassanak. VI Unió, í
