Egyházi Híradó, 2002 (40. évfolyam, 1-4. szám)
2002-10-01 / 4. szám
6. oldal Egyházi Híradó ÜL "Mikor meglátták a csillagot, igen nagy volt az örömük." (Mt.2,10.) ^ > 9 Kellemes karácsonyt és nagyon boldog új J évet kívánunk a gyülekezetnek, 9 3 tß # barátainknak és minden jó magyar honfitársunknak, igaz szeretettel, LASSAN GYÖRGY presbiter és neje ERZSÉBET I »»»»ft»#»»»»»»»»»»»»»»»»»##»»»»»»» H " ...Ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, £ hanem cselekedettel és valóságosan." # (Un.3,8.) 9 Hitben és szeretetben ünnepelt karácsonyt és békés, # boldog új esztendőt kíván egyházunk tagjainak és barátainak # igaz szeretettel: HAJDÚ ROZIKA presbiter, # lánya JTJLIKA és a nagymama # * * * 1 f 9 9 * 9 * * # # 9 * BERECZKI MARIA# § »»#»»»##»»#»»»#»»»»»#»#»♦♦♦»»#»»» Jg " Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid ■)|r városában." (Lk. 2,11) # # 9 Kellemes karácsonyi ünnepeket, * boldog, békés új esztendőt kívánunk £ magyar református egyházunknak és # tagjainak, hogy az Úr gazdagítson min- ^ két hitben és szeretetben. # DR. MESTER ZOLTÁN * presbiter és neje KÁT ALIN # I »»»»»»»#»»»♦»»#♦»»#»»»#»»#»»»»»» yMHHNMHWHNMMMMMMNMMNMNWNNMHMNNNW ^ " Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk." (Ézs.9,5.) ^ Áldott karácsonyi # ünnepeket, örömteli boldog új esztendőt ■$ kívánunk szeretettel gyülekezetünk tagjainak és # barátainak. # JÓZSA KÁROLY # presbiter és neje ERZSÉBET # 9 ###############**############### j#########*##########*#########*# # "Uram, hadd tegyünk le mindent kezedbe, a # kezdetet és a véget egyaránt." J ♦ Eduard Mörike # ♦######################♦# A karácsonyfa története Ma már el sem tudnánk képzelni a karácsonyestét karácsonyfa nélkül. Talán ez a legszebb és leglátványosabb ünepi szokás. A karácsonyfa állítása nem számít régi szokásnak. A különböző ünnepek során a fák, örökzöld növények szerepe minden népnél nagy volt. A magyar népi hagyományokban a karácsonyi életfa vagy termőág tekinthető a karácsonyfa elődjének. A karácsonyfa bibliai eredetű magyarázat szerint ősi, családfa jelentéssel bír; eszerint ez a fa Jézus családfáját is jelenti. Valamint kapcsolatba hozzák a bibliai tudás fájával is, hiszen karácsony napja az első emberpár: Ádám és Éva napjára esik. A karácsonyfa-állítás német eredetű szokás, a 17. században terjedt el. A németek abban a hitben éltek, hogy a téli napforduló idején a gonosz szellemek, a halottak szellemei kiszabadulnak és szabadon csatangolnak a világban. A kísértetektől az emberek csak úgy menekülhetnek meg, ha az élet örökzöldje, a fa alá húzódnak. A hagyomány szerint Luther Márton állított először karácsonyfát gyermekeinek. Ő azonban már Jézus születésének tiszteletére állította a fát és számtalan kis gyertyát gyújtott rajta. Az első, történelmileg is megalapozott adat 1605-ből származik. Egy strasbourg-i polgár jegyzetei arról árulkodnak, hogy városában akkoriban elterjedt, hogy fenyőfákat állítanak. A fákat gyümölcsökkel, papírkivágásokkal, aranyláncokkal és édességekkel díszítették. Magyarországon csak a múlt század második felében kezdett elterjedni ez a szokás a bécsi udvar ösztönzésére. Először csak a nemesi családoknál - először Brunswick Teréz, martonvásári grófnő állított karácsonyfát 1824-ben, - később a módosabb polgároknál is elterjedt. A szélesebb polgár, földműves és munkás réteg körében csak a huszadik század elején honosodott meg a fenyőfa-állítás. Angliában ma sem szokás fenyőfát állítani, helyette fagyöngyökből készült koszorút függesztenek a mennyezetre. Van ahol az a hiedelem él, hogy a karácsonyfát is az ajándékozó lény hozza. A karácsonyfadísz korábban alma, dió, házilag készített sütemények, mézeskalács volt. Az 1880- as években jelent meg az üvegdísz. Ma már egyre nagyobb fákat állítanak, üvegdíszekkel, szaloncukorral, színes égőkkel.
