Egyházi Híradó, 2002 (40. évfolyam, 1-4. szám)
2002-04-01 / 2. szám
Egyházi Híradó 13. oldal EMLLÉKEZETES PRESBITEREK: FÁY ANDRÁS ( 1786 - 1864 ) Kilométernyi halottas menet vonul Pest utcáin 1864. július 28-án. A koporsó fedelén ez olvasható: Fáy András 1786 — 1864. Előtte Török Pál református és Székács József evangélikus püspök lépked. A Széna-piaci - ma Kálvin téri - templom kriptája fogadja be örök pihenőre azt, kinek életében soha sem jutott idő pihenésre. Reformátusoknál ritka eset az, amikor a templom kriptája nyílik meg valaki előtt. Ki volt Fáy András? Talán Széchenyi Istvánhoz hasonlíthatnánk, ha a "legnagyobb magyar" nem azt vallotta volna, hogy Fáy Andrástól tanult tenni a hazáért... Az írót emlegessük? Melyiket: a szépírót, a politikai közírót, a gazdasági szakírót, korszakalkotó pedagógiai művek szerzőjét, vagy a protestáns szellemiség programadóját? Olyan korban ír, amikor vagy gyanús felforgatónak, vagy különcnek tekintik azt, aki magyarul ír. Akik általában olvasnak: latinul, németül, franciául, netán angolul olvasnak. Mit lehessen magyarul olvasni? Ez idő tájt a bécsi titkosszolgálat a magyarul író, beszélő protestánsokat tekinti "a" felforgatónak. Még 30 év telik el addig, mire országgyűlésben kivívják a magyarul szólhatás jogát. Fáy András legártatlanabb munkáival hat Széchenyire. Mintegy 800 mesét ír Aesopus stílusában. Ezekről írja a legnagyobb magyar, hogy az "első eszmét, akaratot, önelszánást" ébresztették benne. Nem kisebb jelentőségű a közéletű férfiú. A kezdő szolgabíró, akiről az irsai járásban az a szóbeszéd járja, hogy: "Még a hajdúját sem lehet megvesztegetni" Pest-vármegye táblabírája, kinek első javaslatainak egyike az volt, hogy töröljék el a táblabírói napidíjakat, mert a díjazás összeférhetetlen a haza szolgálatával. Az országgyűlési követ, aki a feudális erőkkel szemben társadalmi változásokat sürget, ámde az irrealista túlzókkal szemben reformokat és fokozatosságot emleget. A Lánchíd-bizottmány egyik vezetőjeként kiharcolja, hogy a nemesek is fizessenek hídvámot. A Magyar Tudományos Akadémia létrehozatalában oroszlánrészt vállal. Megszervezi a Kisfaludy-társaságot. Évekig harcol a magyar színészetnek 1815- ben történt elűzetése után állandó pesti magyar színházért. Majd ez létrejővén annak igazgatói tisztét tölti be. Sajátjából áldoz nagy összegeket, hogy a pesti magyar színjátszás ne jusson csődbe. Megindítja a színészképzést. Maga ír és fordít darabokat. Szinte hihetetlen, miként marad ideje pedagógiai tevékenységére. Nemcsak elméleti műveket ír, de intézményeket alapít. Brunswick Teréz, Teleky Blanka az ő hatása alatt tevékenykedik. A nőneveléssel az a célja, hogy a majdani közéleti férfiak feleségeit ne idegenből hozott nevelőnők oktassák. Sokat köszönhet neki a tanító - és tanárképzés. Közgazdasági tevékenysége mélyreható társadalmi változások előkészítője volt. Tevékenysége középpontjában - bármilyen különös - nem a gazdasági élet öncélú fellendítése, hanem az ember helyzetének javítása állott. (Ezzel példát adott arra, hogy igenis lehetséges a Biblia közgazdasági tanításait a gyakorlatba átültetni. A Szentírás ugyanis azt tanítja, hogy Nem a gazdasági fejlődés, hanem az ember boldogulása a cél. S a közgazdaság ennek szolgája, s nem az ember a gazdasági fejlődés rabszolgája.) Nagyszerű éleslátással ismerte fel, hogy mindenekelőtt a jobbágyfelszabadítás gazdasági előfeltételeit kell megteremteni. (Mit ér a szabadság, ha nincs kenyér?) Az akkori szervezetlen és fegyelmezetlen pénzügyi viszonyok mellett létrehozza a Pesti Első Hazai Takarékpénztárt. Ez kifejezetten emberbaráti vállalkozás. Mindenekelőtt a saját birtokain dolgozó jobbágyoktól neki megjáró földesúri kilencedet helyezi itt el. Azzal a meghagyással, hogy tíz év múlva - hol volt még ekkor a jobbágyfelszabadítás törvénye? - mindenkit felszabadít, s ki-ki szabadon rendelkezhetik az összeggel. így a felszabadult ember nem koldussorsra jut, hanem vásárolhat lovat, ekét, s egyéb szerszámokat. Ebből hamarosan országos intézmény lesz. A legelső években viszont ő maga látta el az adminisztrációt teljesen ingyenesen. Ezt tekinti a mai OTP ősének. Életbiztosító intézetet is alapít. (Ehhez 70 000 idős ember adatait dolgozza fel.) Még nem szóltunk Fáy Andrásról, református egyháza vezéralakjáról. Ezekután úgy tűnhetnék, hogy maradék, szabad idejéből szánt valamicskét egyházára... - Sárospatak nevelte, tanította 10 éven át. Nemcsak jogász lett belőle, de teológiai tanulmányaiban is legfelső fokra jutott. Életeszményét - amit itt kapott - így foglalja össze: "Csak az a valódi nagy ember, ki eltávolítja a csillogást és hízelgést, hogy annál jobban lássa a célt, amely nem más, mint az emberek boldogítása. Csak a boldogító a nagy ember!" Fáy András nélkül nem lehet megírni a 19. század első 64 évének történetét. Mennyi mindent tett Török Pállal, Kossuth Lajossal, Székács Józseffel karöltve a 'Testi Protestáns Főiskola" megteremtéséért. Rendkívül fontosnak tartotta, hogy az ország leendő fővárosában - amely akkor még csak egy kis 25 000 lakosú, s főleg németül beszélő városka volt - a mindenből kirekesztett protestánsoknak legyen tanulmányi központja Szerette volna a protestánsok unióját elérni. Nagyjelentőségű volt az "Óramutató" c. Reformirata. A szabadságharcot követően tiltakozó iratot ad ki a bécsi kormányzat brutális bosszúhadjárata miatt. Lankadatlan kitartása nélkül nem valósult volna meg a Kálvin téri templom szomszédságában felépült református teológiai főiskola. Életének titkát 76 éves korában írt versében: "Életszabályom" így írta meg. "A jövőnek éltem hit és remény között." 78 éves korában íróasztala mellett dolgozva érte az elszólító hívás. (PRESBITERI KISKÖNYVTÁR. Papp Vilmos, KRISZTUS JÓ VITÉZE, Budapest, 1995. 120-123 old.) "Mert mind övé vagyunk, s ő mindenünké, Ezen imádott, szeretett haza! Mely úgy fog élni, úgy fog csak virulni, Ha érte él, érte hal fia." GARAY
