Egyházi Híradó, 2001 (39. évfolyam, 1-4. szám)
2001-01-01 / 1. szám
Egyházi Híradó 31 .oldal Gondolatok Dr. Bónis Béla lelkipásztor Igehirdetéséből 2001. április 8. Virágvasárnapi Konferencia Hollywoodi Magyar Református Egyház Alapige: János 2:13-17. Úgy hiszem, hogy számunkra, mind prezsbitereknek mind lelkipásztorok számára minden mást megelőző kötelesség az Isten háza iránti szeretet. S ennek a buzgó szeretetnek a következményeket is vállaló, határozott tettekben kell kifejezésre jutnia, - az Ige mély és időszerű jelentésében. Nem az örökkévaló Isten tisztelete, hanem az attól idegen, sőt a vele merőben ellentétes szándékok határozták meg a templom körüli nagy zsivalyt. A kufároké, azoké, akik üzletet csináltak a péz-szerzésből, a pénzváltásból. Jézus felindulásának oka:" A te házadhoz való féltő szeretet emészt engem". Amit az Ige a jeruzsálemi templomról mond, szó szerint lehet és kell alkalmazni nemcsak a kőből vagy fából épült kicsi vagy nagy, szépen gondozott vagy elhanyagolt, az ősöktől örökölt nagy templomainkra, hanem értenünk kell az élő kövekből épülő gyülekezetekre is, sőt az egész egyházra is. A templom, a gyülekezet, az anyaszentegyház pedig mi vagyunk, lelkészek, presbiterek, egyháztagok, ahogy Pál apostol meggyőző erővel tanítja: "Mert ti az élő Istennek temploma vagytok, amint az Isten mondotta: Lakozom bennük és közöttük Járok; és leszek nékik Istenök, és ők én népem lesznek." Istentől kapott feladatunk őrködni az egyház élete és rendje, külső és belső tisztasága felett, távol tartani onnan mindent, ami nem az Ige - viszont hívni mindenkit, aki vigasztalásra és tisztulásra vár. Ámen. * * * " Isten Igéje nem mindig adja nekünk azt az erőt, hogy a körülményeket megváltoztassuk, de megadhatja nekünk azt az erőt, hogy ezeket hitben elhordozzuk." Mikko Juva LEVELESLÁDÁNKBÓL Dr. Mester Zoltánné, Katalin a múlt nyáron Budapesten járt egy Nemzetközi Keresztyén Konferencia küldöttjeként. Ott ismerkedett meg egy Kárpátaljáról származó magyar theológus hallagtó lánnyal, akivel "e-mail"- en azóta is tartják a kapcsolatot. Karácsony előtt tanulmányi segélyként egyházunk küldött neki egy csekket. Az alábbiakban a levelet teljes egészében közöljük. Kedves Kati! Hát ez a 300 dollár egy álom! Én nem szeretem az anyagias embereket és mégis néha az égből jött pénzt áldásnak nézem. Főleg akkor a legdöbbenetesebb Isten gondoskodása, amikor már minden pénzforrás kifogy és tényleg nem lehet tudni, hogy hogyan tovább. Ha nem nagy bún amit teszek, szeretném ennek a pénznek részét hazaadni anyukáméknak (apuka még mindig kórházban van). Nem is tudom, hogy mit írhatnék erre, hogy kifejezzem hálámat és meglepetésemet. Ma van az év utolsó tanítási napja, és 2 órával ezelőtt tartották meg tanáraink, lelkészeink a karácsonyi kibocsátó istentiszteletet. Bejöttem az ebédről és az évfolyamtársaim azzal vártak, hogy kaptam Amerikából egy levelet és gyorsan bontsam fel, mert mindenkit furdal a kíváncsiság. Tudtam, hogy csak tőled kaphatok levelet. Leírhatatlan volt a meglepetésem, amikor tájékozottabb barátaim felvilágosítottak, hogy az a szép tarka lapocska egy csekk. Ez a pénz még egy magyarországinak is nagyon nagy összeg. Nemhogy egy diáknak! Kati! Köszönöm! írni fogok az egyházközségnek is köszönő levelet. Holnapután utazom haza és karácsonykor otthon a falumban és Beregszászban fogok szolgálni. Már nagyon várom és izgulok is. Szeretnék Neked és családod tagjainak áldott karácsonyt és újévet kívánni. Isten áldjon meg Téged és tegye áldottá továbbra is kezeid munkáját. Szeretettel: Dudinszki Éva, Pápa Reményik Sándor CSENDES CSODÁK /részlet/ Ne várj nagy dolgot életedbe, Kis hópehyhek az örömök, Szitáló, halk szirom-csodák. Rajtuk át Isten szól: jövök.
