Egyházi Híradó, 2001 (39. évfolyam, 1-4. szám)
2001-01-01 / 1. szám
13. oldal Egyházi Híradó 5) Elrejtett fényforrás Miért gyújtanak gyertyát? Olyanná váltam, akiben ott a töltés, aki fényforrássá lehetne, aki világít, de csak önmagának; aki hordozza Isten különleges ajándékát és csodáját, csak nincs kedvem másoknak világítani? Csak a magam életét akarom Isten csodájával megtartani, megtölteni? Öncélúvá válhat a hívő ember? Válhat önzővé? Isten nem erre rendelt, nem ezzel bízott meg! Máté evangéliuma 13,30. "Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig, és az aratás idején megmondom az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, kössétek kévébe, és égessétek el, a búzát pedig takarítsátok be a csűrömbe." 6) Konkoly a búzatáblában? Másokkal elhitethetem, hogy hasznos vagyok, lehet rám számítani? Otthon, gyülekezetben: várhatok valamit? Hányán tolják a gyülekezet szekerét, és hányán ülnek rajta? Isten előtt meg merünk állni, vagy csak hivatkozó, panaszkodó, kérő, de sohasem szolgáló vagyok? Parazita életet, vagy szolgáló életet élek? A konkoly szedése nem a mi dolgunk, majd Isten ad rá parancsot a betakarítás idején! Elsősorban önmagunkat kell megvizsgálnunk! Zsidókhoz írott levél 12,8 "Ha pedig fenyítés nélkül maradtok, amelyben mindenki részesül, fattyak vagytok, nem pedig fiák". 7) Korcsok, vagy fiák? Mi a korcs és mi a fiú? A különbség az, hogy csak a fiák örökölnek. A korcsok csak hiszik, hogy Isten gyermekei, de nem azok. A szívük nem Istené. Ámítják önmagukat és a világot. Hogyan válhatunk Fiákká? Ha Isten azzá fogad. Mikor? Majd ha látja a döntést a szívünkben. Ámen. * * * Több presbiter-testvér részéről elhangzott a kérés, hogy szeretnének többet tudni arról, hogy az Amerikai Magyar Református egyház hogyan is jött létre, milyen céllal, kik voltak az első alapítók, az ország j melyik részéről vándorolt ki a legtöbb magyar, kik | voltak az első lelkipásztorok, melyik theológiai akadémiáról került ide a legtöbb lelkész. Nos ezekre a kérdésekre Dr. Harsányi András volt püspök (elhunyt) írása alapján Nt. Nagy Bálint adott választ j szombaton délelőtt a jelenlévőknek. Az írást az | alábbiakban teljes egészében közöljük, hogy a ma élő S egyháztagok is tudják egyházaink teológiai és V történelmi hátterét. Az alábbi írás 1991. december 12-én jelent meg Dr Harsányi András, püspök tollából. I AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ A reformáció kálvini (református) ágazata kezdettől fogva lelkes fogadtatásra talált Magyarországon úgyannyira, hogy "magyar" és "református" nemsokára egyet jelentett; sok vidéken a reformátust ma is magyar vallásnak hívják. A Magyarországi Református Egyház 1567-ben alakult meg formálisan - csaknem 80 évvel előbb, mint a presbiteriánus (angol református). Az első teljes magyar biblia 1590-ben jelent meg Károli Gáspár fordításában - több mint 20 évvel az angol fordítás (King James Version) előtt. Az ellen-reformáció alatt sokat szenvedett a magyar reformátusság, még lelkészeit is gályarabságra adták politikailag törekedő ausztriai katolikus testvéreik. Ennek ellenére az egyház virágzott, s mint más országbeli hittestvéreik, a magyar reformátusság is az irodalom, tudomány és hazafiság mentsvára lett. Bethlen Gábor, Erdély fejedelme, azzal jutalmazta meg az egyházat, hogy lelkészeit nemesi oklevéllel látta el örök időkre. Királyi palást adatott a vállukra, amit a mai napig viselnek. Istennek azonban országhatárt túlnövő tervei voltak a magyar reformátussággal. Bevándorló magyarok és lelkészeik áthozták Amerikába a magyar református tradíciót. (A legtöbb magyar kivándorló Borsod, Abauj, Zemplén, Szabolcs, Szatmár, Gömör, Árva Zala, Somogy, megyből érkezett a XIX század végén és a XX. század elején. Az ország le gelmar adottak, legszegényebb részeiről. Érthető volt tehát, hogy a kilátástalanságból, valamiféle reménységet, boldogulást láttak Amerika földjében. Eleinte a Sárospataki theológián végzett lelkészek jöttek ki pásztorolni népüket, hiszen véreiket jöttek erősíteni, bátorítani Isten Igéjével az "uj hazában" Nagy B. szerk.). Az első világháború után az otthoni egyház nem támogathatta őket többé. Minden más testvér amerikai egyháztól és felekezettől független egyház alakult Duquesne-ben (Pennsylvania) 1924 december 9-én Független Amerikai Magyar Református Egyház néven. Ezt a nevét az 1958. február 21-én tartott Alkotmányozó Közgyűlés Amerikai Magyar Református Egyház névre változtatta. Növekvő, nemzeti jellegén túlnövő egyház, de lelki édesanyja örökségét a mai napig megőrizte és hirdeti. Az Amerikai Magyar Református Egyház 1927 november 23-án New York városában a 11 -ik utcán levő magyar templomban egy kis sereg, Borshy Kerekes György akkori Youngstown-i lelkész ajánlatára Bethlen Gábor erdélyi fejedelem címerét választotta. (A vasárnapi istentiszteleti rendtartást tartalmazó füzetecskén mindig láthatjuk, a szerk.) Ezen a címeren kék mezőben gomolygó viharfelhőkből egy oroszlán emelkedik ki, balját az oltáron, vagy inkább az úrasztalán levő könyvre teszi, jobbját pedig kinyújtja egy angyal felé, aki kardot nyújt feléje. A címer felett értékes kövekkel díszített királyi korona van. A címeren arany betűkkel van felírva, hogy " Arte et marté diminicandum " : tudománnyal és fegyverrel kell küzdeni. Van valami végzetszerű abban, hogy az Amerikai Magyar Református ezt a címert választotta magának jelképül. Lelkipásztorainak mint oroszlánoknak örökké viharban kellett élniük és szüntelen kellett harcolniuk nem karddal, hanem az Ige kétélű fegyverével. E címer választásánál a résztvevők kihangsúlyozták, hogy ez az egyháztest a hajdan való Erdély szerepét töltse be az amerikai és az ó-hazai magyarság között. Az "arte et marté dimicandum"-hoz hozzátették, hogy "et
