Egyházi Híradó, 1993 (29. évfolyam, 1-4. szám)
1993-10-01 / 4. szám
2.Oldal •^sf^egyházi „<1hiractó ® ________...___ 1993 OKTÓBER-NOVEMBER-DECEMBER párkányáról. A friss és kemény hó ropogása, és a velőt rázó fagyos szél kegyetlen hidegről tanúskodott, mely még itt sem mindennapi ezen az északi tájon. János még néhány száraz fenyőhasábot dobott a tűzre és elmerülve gondolataiban így filozofált magában: A keresztyének azt vallják, hogy Isten emberré lett. Vajon a világegyetem örökkévaló Istene miért tenne ilyet? És ha még úgy is lenne, sehogy sem látom az értelmét." FIGYELEM! FIGYELEM! 1994 február 13-án vasárnap az istentisztelet keretében EGYHÁZKÖZSÉGI KÖZGYŰLÉS lesz a gyülekezet választó jogú tagjainak részvételével Ahogy ott elmélkedett hirtelen arra riadt fel, hogy, kinn a ház előtt hangos csattogás, zaj veri fel a csendet. Felállt és kinézett a jégvirágos ablakon. EGYHÁZI HÍRADÓ A Hollywoodi Magyar Református Egyház Lapja Kiadja a Hollywoodi Magyar Református Egyház Lelkészi Hivatala Magjelenik két- vagy háromhavonta Szerkesztő Vass Zoltán, lelkipásztor Gondnok Varga Mihály Munkatársak Dr Erdély Endréné, Patócs Terézia, Nt.Némethy Sándor FONTOS Címváltozás kérjük a következő címre küldeni 751 Crenshaw Blvd. Los Angeles CA 90005 Telefon: 1213) 930-0807 Minden vasárnap d.e.11 órakor magyar nyelvű istentisztelet és vallásoktatás gyermekeknek Minden hónap második vasárnapján fél 10-től fél 11-ig konfirmációi előkészítő Minden hónap első hetében bibliaórát tartunk egy-egy családnál, mindig más körzetben. Az időpontért hívják a lelkészi hivatalt. A hónap minden második, esetenként harmadik vasárnapján presbiteri gyűlés és gyülekezeti ebéd. Lapunk támogatására ajánlott adomány: $3.00 példányonként Egy kétség- beesett madárraj röpdösött a bejárati ajtó lámpájának fénykörében. Időnként egy-egy madár nekivágódott a falnak vagy az ablaknak, aztán több közülük tehetetlenül alázuhant a hóba és ott vergődött egy darabig. János úgy ítélte meg, hogy ezek a madarak már félig megfagyottan jutottak el ide és most a világosság meleget nyújtó érzete csalta őket az udvari lámpa közelébe. A dermesztő fagyban szárnyuk úgy lemerevedett, hogy több közülük képtelen volt újra felemelkedni. "- Szegény madarak, - mondta magában - hogyan segíthetnék rajtuk?" Érezte, hogy tennie kell valamit... Kinyitotta a bejárati ajtót és azt remélte, hogy a kiáradó melegre végső erejüket összeszedve berepülnek a tágas előszobába. De lassan rájött, hogy ez nem fog megtörténni. "- Ezek a madarak soha nem jönnek be a házba, túlságosan meg vannak rettenve tőlem ." Aztán ahogy szeme körbejárt a farm hatalmas udvarán, átellenben hirtelen szemébe ötlött az üres csűr. János elővette meszsze hordó elemlámpását, átvágott az udvar vastag hótakaróján és szélesre tárta a csűr hatalmas kapuit. " - Talán nem sok, de mégis segít a szél elől elhúzódnotok." Aztán visszament a ház elé ráirányított a nyitott csűrbejáratra a lámpáját és terelgetni kezdte a madarakat befelé. De a madárraj csak ijedten rebbent szét a széles udvaron és csapkodtak fagyos szárnyaikkal, mint sötét árnyak az elemlámpa fénysugarában, de egy sem tartott a csűr kitárt ajtaja felé. János egyre közeledett a csűrhöz, kétségbeesetten hívogatta őket: "- Gyertek ide be... Nem bántalak titeket. Nem tudjátok ezt megérteni?..." S aztán bement lámpáját felakasztotta a csűr gerendájára, úgy hogy az bevilágította az épület belsejét. Megállt a csűr közepén két kézzel hívogatva integetett nekik, de a madarak csak ott künn röpködtek fagyos süvítő szélben. János egy darabig még kalimpált aztán kifelé indult. Tehetetlenül állt meg az udvar közepén. "- Mind halálra fognak fagyni. Ha tudnák, hogy megakarom menteni őket...Talán megértenének, ha olyan lehetnék mint közülük egy..." Nézte a megrémült pusztuló madarakat, aztán feltekintett a magasba. A kavargó felhők között hirtelen feltűnt egy tündöklő csillag, mely rávetette fényét a csűr tetejére ott ahol bent az elemlámpa égett árván egymagában. János csendben megértette. Arra fordult és leborult a hóba, a mennyei csillagfény előtt.., és a Mindenható Isten előtt, aki Emberré lett. Angolból átdolgozta: Vass Zoltán, lelkipásztor
