Egyházi Híradó, 1992 (28. évfolyam, 2-6. szám)
1992-03-01 / 2. szám
^hirad^? 6.Oldal 1992 MÁRCIUS-ÁPRILIS folytatja tanulmányait, majd apja innen Pestre vitte továbbtanulni, de a faszobrászatról hallani sem akart, mert úgy tartotta, hogy ennek nincs jövője csak múltja. Sajnos a háború félbeszakította a tanulmányi terveket és az orosz frontról visszatérő fiatalembert a sors Németországba sodorta. Itt ismerte meg jövendőbeli feleségét és annak családját. 1951-ben miután kikerültek az Egyesült Államokba házasodtak össze és mint legtöbb magyar emigráns nehezen kezdik az új életet. Amíg Irma néni, aki mindig mögötte állt és egy szüntelen erőforrás volt a művész számára, sokszor nehéz fizikai munkát végezett, azalatt Béla bátyánk kitanulja a fémminta készítést, majd két éves műszaki-rajzoló tanfoiyaraot végez el. A Ferencz házaspár Los Angelesbe 1966-ban költöztek. Itt hosszú szünet után újra faragni kezd. Venice-i otthonukban a garázs van berendezve faragó műhelynek. Ott fémek el csak a nagyobb művek is és nagyrészt itt születnek az alkotások. Egy kellemes, nagyon szépen rendezett kis kert van a ház mögött tágas terasszal, ahová kellemes kiülni esti alkonyaikor. A család többi tagja itt lakik a szomszédságban, velük sajnos ez alkalommal nem találkoztunk. Ellenben érdekes volt elnézegetni a műhelyben tárolt faragásokat. Sőt magát a garázsból átalakított műhelyet is, amelyben oly tiszteletet parancsoló rend volt. Az alkotásnak ebben a szentélyében sok időt tölt a mi szeretett művészünk, annak ellenére, hogy az utóbbi időben vállát és karját fájlalja. Annyit elárult, hogy a közeljövőben sor kerül az operációra. Műveinek egy részét a gyülekezet tagjai ismerik, különösen a templomunk falán elhelyezett két egyházi címert, a zászlós bárányt és a hirdető táblákat. A Szent Erdély ffrzŐangyala elaludt István Katolikus Egyház templomában négy évig dolgozott a liturgikus tér kialakításán és berendezésén. Az oltár és a többi faragványokba magyar motívumokat munkált, ahogy maga a művész vallja “magyar díszbe öltöztettem". Nagyobb lélegzetű munkái közűi az "Ezeréves Magyaroszág" című mély domborművét az Árpád Akadémia éremmel díjazta. A nándorfehérvári ütközet diadalát ábrázoló "Déli harangszó"-t Washingtonban a Capitoliumban állítottak ki, A sok mű közül engem különösen megragadott a "Toldi Miklós küzdelme a nádi farkasokkal" (amely annakidején a torontói világkiállításon kiállított faragások között a legnépszerűbb volt), márcsak azért is mert, magam is jól ismertem a Nagyszalonta környéki Köles folyócska mocsaras árterületének részben máig is megmaradt nádasát. Ezen alkalommal egy olyan művet mutatunk be egyházi újságunkban, amelyről Béla bátyánk így vallott "keservemet visszafojtva készítettem”, a mű címe pedig ez: “Erdély őrzőangyala elaludt". Áldott szolgálatot végez Béla bátyánk és kedves felesége Irma néni közöttünk. Valahogy egyre nagyobb alkotási vággyal igyekszik maradandót alkotni, s élete párjával gyönyörködni abban, melyhez az Úr kegyelme adta a tehetséget és az erőt a véghezvitelre. Kellemes beszélgetéssel, régi emlékek felidézésével telt el az idő, amelybe részt vett, a különben hallgatag természetű Sándor is. _ . NAGY SÁNDOR ÉLETÚTJÁRÓL, ÖNMAGÁRÓL A kellemes estbe hajló beszélgetés során, Sándor bekapcsolódva az emlékek felidézésébe, önmagáról is beszélt, amit ritkán szokott megtenni. Az alföld szülötte, és annak mindenkori csodálója maradt, mint ahogy Petőfi sem tudott sohasem elszakadni lélekben az "alföldi szép rónaságtól". Hajdu-Bihar közelebbi hazája, hiszen ezen a vidéken töltötte élete első húsz esztendejét. Végig református iskolákban tanult először Derecskén, majd Debrecenben, megvallása szerint itt kapta azt a lelki útravalót és életszemléletet, amely mind a mai napig végigkísérte életét. Elképzeléseit, fiatalkori vágyait a jövendőre való felkészülését keresztülhúzta a már megkezdődött háború és élete úgymond más irányba terelődött. Katonai behívót kapott a légierőkhöz és a vadászrepülősöknél kezdte meg a kiképzést. Majd a bombázókhoz és innen rövid idő múlva a magyar hadsereg minden fegyvernemét magába foglaló Híradó Technikai kiképző alakulathoz került. A sorra kapott felkészítések után a Repülő Átvételi Bizottság felelőségteljes pozíciójába került, amit a háború vége felé Németországba telepítettek ki. Miután befejeződött a háború, ott ragadt az idegenben, mint hontalan. Nagy Sándor, egyháztagunk Erről oly szépen vallotta Sándor, hogy "ott a hontalanságban helyeztem életem Isten kezébe és kértem, Ő mutassa az utat és vezérelje azon életemet". Isten kegyelme a Holland Reformátusok szívét indította meg irányába és 1950-ben rajtuk keresztül megnyílt a lehetőség áttelepülni az
