Egyházi Híradó, 1992 (28. évfolyam, 2-6. szám)
1992-03-01 / 2. szám
-^Épegyházi ^^hiradtó? 2.Oldal 1992 MÁRCIUS-ÁPRILIS volt az asszonyt elvenni és családot nemzeni, meghalt testvére utódjául. Ez volt az egyetlen örökéletről képzett képe az akkori embernek a halál utáni élettel kapcsolatban. Addig még emlékeznek rád azok akik ismertek és akiket magad után hagytál, azok őrzik a te örökéltedet. Hasonló szándékkal épültek az óriási piramisok a még élő fáraók idejében, hogy örökre emlékezzenek rájuk amikor végleg elköltöznek a földi világból. De meg vagyok győződve arról, hogy egy napon mindenki elfelejt téged és engem. Egy napon az újabb történelem a mások történelme felemészti, eltünteti minden életünket. Sőt még a leghatalmasabb emlékművek is elporladnak és te meg én már nem leszünk sehol az emlékekben, mert már azokon lesz a sor, hogy eltűnjenek akik talán még emlékezni tudnának. így gondolta ezt Mózes és így gondolták ugyancsak a szaduceusok is. Azonban egy másik gondolat kezdett megfogalmazódni és érlelődni, az amit a farizeusok hittek,hogy mindenki egyszer fel fog támadni a halálból és senki sem hal meg örökre, hanem élete átalmegy egy másik éltbe magához Istenhez. A farizeusok a próféták szavait vették alapul, akik így nyilatkoztak Isten nevében: " Még egy szoptatós anya is képes megfeledkezni gyermekéről, de én a te Istened soha meg nem feledkezem rólad. A te neved bele van írva az én tenyerembe mondja az Ur." Ez az amit mi hiszünk és amit kifejezünk hitvallásunkban. Ez az amit Jézus hitt. Ez történt vele amikor feltámadott a halálból. A mi képzeletvilágunkban a hősök általában úgy győzik le a halált, hogy vagy megtalálják az élet titkát, vagy kifőzik az örökélet elixirét, vagy esznek az élet öreg fájáról, vagy éppen egy csodálatos fürdőnek vizében mártóznak meg. Jézus nem így győzte le a halált, hanem engedte magát feltétel nélkül szeretni, magától az Istentől. Húsvét eseményével kapcsolatban, sokan azért jutnak az értetlenség zsákutcájába, mert önmagában nézik, mint egy fantasztikus csodát, amely bizonytalan kérdések és bizonytalan válaszok sorát veti fel. Próbáljuk meg tehát a húsvét eseményének összefüggéseit összerakni, nemcsak az előzményekre figyelve, de a magunk életéhez kapcsolva a történteket. Az összefüggések keresésénél vegyük segítségül Jézusnak a szőlőmunkásokról mondott példázatát. Ez a példázat a szőlősgazda és a munkások hasonlatában Istennek és az embernek kapcsolatáról szól. Ez a kapcsolat egy cselekménysorozatban valósul meg, ahol tett követ tettet. Itt ebben a példázatban az Isten és ember érintkezése nem szavakban, hanem cselekedetekben játszódik le és lényege az, hogy az ember, Isten irántunk való szeretetének mentő tetteit, újra meg újra visszautasítja. Erre Isten egy utolsó nagy választettre szánja rá magát, Fiát küldi el, talán majd őt megbecsülik. A szeretetnek ezt a végletes tettét hátha megérti és elfogadja az ember, és nem elutasító választ ad. A példázatot azonban Jézus saját halálát megjövendölve így folytatja "... a munkások akkor így tanakodtak, ez az örökös öljük meg őt, hogy a miénk legyen az örökség.” És kidobták a szőlőből, megölték. Ez volt az ember nagypénteki választette arra, hogy Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte.. .Itt ennél a pontnál elképzelhető lenne, hogy Isten félbeszakítaná a kapcsolatot. Az ember nagypénteki elutasítására nem jön válasz, hiszen eljátszodta utolsó lehetőségét is Jézus fizikai megsemmisítésével. Ami ezután következik az már az embernek erőtelen próbálkozása, hogy Istentől függetlenül rendezze további életét. De egy másik lehetőség is elképzelhető, Isten úgy határoz, hogy megválaszol az ember gonosz cselekedetére ugyanolyan indulattal. Ebben az esetben a Krisztuson végrehajtott halálos ítélet után az emberiség ítélete következett volna. Isten azonban másképpen felelt. Húsvéti tette az üres sír, Jézus feltámasztása. Az akit az ember fölöslegesnek ítélt, akit elutasított, megtagadott, Isten feltámasztotta, Úrrá tette, igazolta. Jézus feltámadása Isten pecsétje Krisztus megváltói munkáján, szolgáló szeretetén, amellyel odahajolt az elesett emberhez, hogy felemelje és új úton indítsa el. Ezért az ő erejéből meríthet az erőtlen, békességet nyerhet a nyugtalan szív. Jézus soha nem tapasztalt reménységgel tudja megajándékozni a reményteleneket. így válaszolt Isten! Ez a válasz számunkra ma egy olyan kihívás, melyre valamiképpen EGYHÁZI HÍRADÓ A Hollywood-i Magyar Református Egyház Lapja. Kiadja a Hollywood-i Magyar Református Egyház Lelkászi Hivatala. Megjelenik kéthavonta. Szerkesztő Vass Zoltán, lelkipásztor. Gondnok Varga Mihály Segédszerkesztő Szalay Attila Munkatársak Dr. Erdély Endréné (jegyző). Varga Péter (presbiteri. Schultz Péter és Patócs Ágnes FONTOS Címváltozást kérjük a következő címre küldeni: 751 Crensha w Blvd. Los Angeles, CA 90005 Telefon: (213) 9300807 Minden vasárnap d.e. 11 órákkor magyar nyelvű istentisztelet és vallásoktatás gyermekeknek. Minden péntek este 7-től 8 óráig konfirmációi előkészítő. A hónap minden első és harmadik vasárnapján bibliaóra az istentiszteletet követő 8Zeretetvendégség után. A hónap minden második vasárnapján presbiteri gyűlés. felelni kell. De egyáltalán van-e érdemleges feleletünk, vagy válasz nélkül hagyjuk Istennek húsvéti tettét, az üres sírt, a feltámadás jelképét? S most annak a nyolc éves kisfiúnak példanéküli húsvéti üzenetére gondolok, aki sohasem nőhetett meg, elfelejtették talán még nevét is, de bizonyságtevése a feltámadásról örökre megmaradt bennem. Életének rövid története egy gyógyíthatatlan betegséggel záródott. Ez a betegség egyre elhatalmasodva rajta megtámadta és kárt okozott értelmi képességében is. A gyermekek akikkel együtt nőt fel és járt az iskolába egyre inkább kiközösítették maguk közül. Egyik húsvét előtti vasárnapon, a vasárnapi iskola tanító az odajáró nyolc kis tanulótól az előző héten feladott feladatot kérte számon. Mindegyik gyermeknek kiosztott korábban egy-egy üres dobozt
