AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 13. (Budapest, 2007)
II. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből - Földváry Miklós István: A középkori Magyarország ordináriuskönyvei
A középkori Magyarország Ordinarius könyvei lehetett. Rubrumot is használt, de nem következetesen különböztette meg vele a rubrikás és a szerkönyvi szövegeket. Az első lap tartalmát a karácsonyi matutínum patrisztikus olvasmányaira utaló rubrika adja, majd hosszabb, olvashatatlan felület után egy, a mise Gloriáját bevezető beszéd vagy liturgiamagyarázat következik. Ezután a karácsony nyolcadának első három napjáról szólnak rövid rubrikák, amelyek a matutínumban olvasandó bibliai szakaszt adják meg incipittel és explicittel, illetve a szentatyák műveihez utasítanak. A másik lap elején a Gyertyaszentelő tematikájához illeszkedő könyörgés után a Nunc dimitüs kantikum szövegének töredékei azonosíthatók, majd jól látható a prefációkat megkezdő, kereszttel összekapcsolt „V" és „D" betűkből rajzolt alakzat (Vere dignum). Az utána kivehető szavak nyilvánvalóan a gyertyaszentelési prefációból származnak, ennek szövege azonban nem azonos a korabeli Magyarországról származó egyedüli ismert párhuzam megfelelő helyével. 152 Mivel gazdagon, de általánosan rubrikáit, ugyanakkor misén és zsolozsmán kívüli szerkönyvi szöveget is tartalmazó, XI—XII. századi töredékről van szó, amelyben liturgiamagyarázó beszéd nyomait is sikerült fölfedezni, egyértelműnek találtam, hogy a két lap nem az ekkor kanonoki környezetben még ismeretlen ordináriusból, hanem valamely pontifikáléból származik. A kérdéses időszakban a pontifikále összegezte a világi egyházak ordóinak hagyományát, 153 így szerkönyvi jellege mellett is azok elsődleges normaszövegét jelentette. Föltételezésemet a régebbi pontifikálékat kiválóan ismerő Niels К. Rassmussen könyvészeti megfigyelései is igazolják, aki fölhívja a figyelmet arra, hogy a műfaj korai képviselői rendszerint kisméretű, könnyen hordozható és kevéssé díszített kéziratok. 154 A töredéknek egykor helyet adó könyv műfaji helyzetének meghatározása könnyen azonosíthatóvá teszi a szöveget. Némi rövidítéssel, de mind a karácsony usque Factum est autem gaudium magnum in illa civitate. Postea leguntur homeliae sanctorum patrum. Ordo in Nativitate sancti Ioannis evangélistae. Leguntur lectiones tres de Apocalypsi a capite libri usque Quia tu creasti ... propter veritatem tuam erunt... Postea leguntur homelia: sanctorum patrum. Ordo in Nativitate Innocentum. Leguntur lectiones trés de Apocalypsi, ubi dicit: ... super thronum usque Et facta sunt tonitrua et voces et fulgura ... magnum. Postea leguntur lectiones sanctorum patrum." — A bal fólió teljes olvasható szövegének átírása: „Dominus vobiscum. R. Et cum spiritu tuo. Sursum corda. R. Habemus ad Dominum. Gratias agamus Domino Deo nostro. R. Dignum et iustum est. Vere dignum et iustum est, mquum et salutare, nos ... omnipotens Deus, rerumque ... laudes assiduaspersonare, ... ntiae tuce indefessas semper persolvere, qui inter ceteras ... conditionis creaturas aer... efficatiam cerei pretiosam ... substantiam, ut ubi inde ho...mu latus exsisteret, et nobis u...cessarius perveniret. Pro ... immens am clementiam tuam, Domine, s... obsecramus, ut super has ... benedktionis tum ... ut omnes eas in Christi ... beatus Simeon, repletus ...ui mereamur, qui ho...ue Unigenitum tuum, Dominum nostrum, Iesum Christum, lumen aternum ... prase... iubeas ... ac ... Spiritu Sancto ... Nunc dimittis servum tuum ... quia viderunt ... quod tibi ... finita, dicat hanc". Ъ2 H 32 r („Vere dignum ... quia per serenissimam"). Ez a prefáció a magyar szerkönyvekben később általános, vö. pl. MNStr 215 V . 153 A dómmonostor intézményének korabeli fölvirágzása miatt, illetve az apát-püspökök használatára készültek monasztikus pontifikálék is, ilyen pl. a Budapest: OSzK: Clmae 330. 154 RASMUSSEN, Niels Krogh, HAVERALS, Marcel, Les pontificaux du haut moyen age. Genese du livre de l'évéque, Leuven, 1998 (Spicilegium Sacrum Lovaniense, 49), 205-206. 77
