AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 13. (Budapest, 2007)

II. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből - Földváry Miklós István: A középkori Magyarország ordináriuskönyvei

Л középkori Magyarország Ordinarius könyvet körébe tartozó részeket, de nem dolgozza ki az utóbbit sem: a megnevezett ünnepek többsége véletlenszerűen, többnyire csak egy-egy jegyzet kedvéért van említve. A nagyobb tematikus egységeken belül így az egyeden többé-kevésbé következetesnek látszó megoldás a tartalmukat tekintve független mondatok „item" szóval való bevezetése. A lapszéleken a leíróé mellett legalább három másik kéztől származó jegyzetek tanúsítják a rubrikák folyamatos bővítését és változtatását.

46 Ugyancsak toldalékolásról vall, hogy már a kolofont közvedenül megelőző részbe az ott szereplő novemberi-decemberi szentek mellett húsvét nyolcadáról szóló mondatok és egy általános rubrika kerültek.

47 Jellemző az is, hogy rníg a könyv elején név szerint említett első szent a december 21-én ünnepelt Szent Tamás apostol, addig Szent András apostol és a Szeplőtelen Fogantatás ünnepei a könyv végén szerepelnek: az előbbi megoldás a temporáléhoz alkalmazott, ezért november 30-án kezdődő szanktorálék rendszerébe illeszkedik, az utóbbi viszont az önálló, és így január 1-én induló szanktorálékra jellemző. Ezeknél is nyilvánvalóbb nyoma a szöveg kiegészítésének, hogy a kolofonnal záródó, de nem teljesen teleírt utolsó oldal verzójára további öt, egymással sem tartalmi, sem sorrendi összefüggésben nem álló itemet jegyzett föl a főszöveget leíró kéz.

48 A Rubrica Strigoniensis a budapesti Egyetemi Könyvtár 73-as jelzetű latin kódexének első harmincnyolc lapján olvasható XV. századi gótikus kurzív jegyzetírásban. A 46 Kiadásomban a margináliákat a következőképpen csoportosítottam: 1. a) Körbevágás előtti, rubrikáit, az alapírással egyező tinta és kerekded duktus (a lapszéli javítások szintén tőle valók). — 1. b) Körbevágás előtti, rubrikáit, az alapíráshoz hasonló duktus, de annál néhol halványabb tinta és kisebb betűméret. — 1. c) Körbevágás utáni (elméletileg lehet körbevágás előtti is, de az írástükörhöz közel jegyzetel), nem rubrikáit, egyébként mint 1. b. — 2. Körbevágás előtti, rubrikáit, kisebb betűméret, az alapíráshoz képest enyhén barnás tinta, elnagyolt, erősen szálkás duktus, vékonyabb toll, gyakrabban jegyzetel az oldal alján vagy tetején. — 3. Körbevágás utáni, egyébként mint 2., de kevésbé elnagyolt, az írástükör közvetlen folytatásaként jegyzetel. — 4. Körbevágás utáni, vörös tinta, az alapíráséhoz hasonló, de elnagyoltabb duktus, valószínűleg azonos az aláhúzásokat és betűkiemeléseket végző rubrikátorral; valószínűtlen, de teljesen nem kizárt, hogy az 1. а—с kéz vagy kezek valamelyikétől származik. — 5. Körbevágás utáni (elméletileg lehet körbevágás előtti is, de az írástükörhöz közel jegyzetel), nem rubrikáit, az alapíráséval nagyjából megegyező betűméret, egyébként mint 3., de még elnagyoltabb. — A rendszerezés nem jelenti az egyes kezek meghatározott szkriptorral való azonosítását, csupán arra vonatkozik, hogy a kódex körbevágása, a tinta színe, a jegyzet rubrummal való kiemelése vagy annak hiánya, a betűméret és a duktus alapján hányféle írásképpel találkozhatni a lapszéleken. A föltüntetett hétféle íráskép származhat hét vagy akár több különböző személytől, de föltehető, hogy a betűméret változása vagy a tinta színének halványulása egyazon írásfolyamatban következett be, valamint az, hogy a körbevágáson belüli és az azáltal csonkult jegyzetek nem illeszkednek időrendbe, hanem csak az írástükörtől való távolságuk különbözött. így az azonos számmal, de különböző betűvel jelölt írásképek származhatnak egyazon személytől, és nem kizárt az sem, hogy az 1. és a 4. kéz azonos, jóllehet az előbbi az alapírás folyamatához, az utóbbi viszont a rubrikáláséhoz kötődik, és köztük legalább két, az 1. a—ctől különböző kéz jegyzetelte a szöveget. Ez esetben legalább négy kéztől eredeztethetek a lapszéli jegyzetek. 47 Rí/r 50-51. (Adalb.m. - de generáli festő) 48 RStr 51. (in quattuor temporibus - diebus dominicis) 49