AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 13. (Budapest, 2007)

IV. Tudomány- és egyetemtörténet - Tóth Zoltán József: Az Eckhart-vita időszerűsége

Л.^ Eckhart-vita időszerűsége A Szent Korona-tan történetét, tehát lehet vizsgálni a történelmi szemlélet megváltozásának tükrében, az alkotmányos változások szempontjából, a tudományos történeti kutatás eredményeinek bemutatásával és politika történeti szempontokból is. A 20. századi magyar történelem gyakori drámai fordulatai ezért sajátosságként újból és újból előidézték a Szent Korona-tan körüli vitákat. Ezek a viták, pedig szimbolikusan és közvedenül kötődnek a magyar jogtudomány kiemelkedő személyiségéhez, Eckhart Ferenchez, aki akarva, akaratlanul tudományos megállapításaival, illetve a magyar tudományos és politikai közéletben elfoglalt helyzete miatt emblematikus alakjává vált ezeknek a vitáknak. Tudományos megnyilatkozásai, illetve az ezekre történő hivatkozás, vagy értelmezés a magyar alkotmány- és politika történelem, illetve az alkotmányos jogrendről, az aktuális politikai hatalom legitimációjáról folyó viták középpontjába kerültek és máig ott is maradtak. Ezért, aki a Szent Korona-tan 20. századi történetét vizsgálja, nem kerülheti el az úgynevezett Eckhart vitákban felmerült kérdések tanulmányozását. Természetesen az Eckhart viták tanulmányozása, vizsgálata nem fedi le a Szent Korona-tan szerepének teljes körű feltérképezését, de megismerteti azokat a kérdéseket, problémákat, amely alapja és kulcsa a 20. századi (és korábbi) magyar alkotmány és politika történet megismerésének, megértésének. A 20. század magyar történelmének drámai fordulatai mindig a magyar alkotmány- és jogszemlélet változásait is jelentették. Ez önmagában természetes is, hiszen ha politikai rendszer, illetve az állam és kormányforma változik, akkor azt megelőzi, vagy azzal együtt jár a közéletet és a közgondolkodást meghatározó filozófiai és ideológiai gondolkodás átalakulása. A változás és a változtatni akarás, illetve a magyar alkotmány- és jogszemlélet változásának tükre az úgynevezett Eckhart-vita, vagy Eckhart-viták, az Eckhart Ferenc tudományos munkásságával összefüggésben kialakult tudományos, publicisztikai és politikai összeütközések. Az 1930-as évek eckharti értelemben vett tudományos kutatás módszertanát és annak alkalmazásának igényét, a történeti múlt, továbbá miután az akkor hatályos történeti alkotmány történetiségének vitájáról van szó, pozitivista - modernista politikai rendszerkritikaként értelmezték a vitát kirobbantók. A konfliktus oka, hogy Eckhart Ferenc megkérdőjelezte, hogy a tudományos kutatások alátámasztják a Szent Korona-tanról a közjogban, és a közéletben elfogadott axiómákat, és az ahhoz kapcsolódó jogtörténeti nézeteket. Az első úgynevezett „Eckhart-vita" az 1930-as években zajlik a korszak alkotmány és az alkotmánytörténeti szemlélet alapvető paradigmáinak történeti megalapozottságáról. A vita, elsődlegesen a részben a szellemtörténeti, de lényegében a pozitivista kutatás tudományos módszertanát képviselő Eckhart Ferenc és a magyar történeti alkotmány közjogászai között robbant ki 1931-ben, amikor Eckhart a budapesti egyetem professzoraként megjelentette „Jog- és alkotmánytörténet" с cikkét a Hóman Bálint szerkesztette „A magyar történetírás új útjai" kötetben. Erre a dolgozatra, 2 ECKHART Ferenc, Jog- és alkotmánytörténet, = Л magyar történetírás útjai, szerkesztette HÓMAN Bálint, Bp., 1931, 269-320. 315