AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 13. (Budapest, 2007)

II. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből - Knapp Éva: A történeti gyűjtőkörök funkcionális változatai. Hatáskör – gyarapítás – együttműködés

Knapp Eva történeti gyűjtőkörökre épülő aktuális gyűjtőköri változatokat érdemes újra és újra definiálni, mert ez a gyűjtemények korábbi története során sem volt másként. A XXI. század elején, a számítógépes irattermelés korszakában külön kihívást jelent a történeti kéziratok és a hagyományos, tradicionális módon létrejövő dokumentumok egyidejű kezelése. A gyűjtőkör szerint illetékes országos közgyűjtemények mindig meghatározott gyűjtőterülettel rendelkeztek.

5 Az állományok azonban nem csak tervszerűen gyarapodnak. „Letétek és adományok" bárhol keletkezhetnek, s egy-egy adományozói szándékot nagyon nehéz visszautasítani. Továbbá figyelembe kell venni, hogy a közgyűjteményi rendszer minden pontján létezhetnek és léteznek olyan iratanyagok, melyeket bizonyos alkalmakkor, folyamatos gyűjtői szándék nélkül gyűjtöttek össze.

6 A gyűjtőkört alapvetően meghatározza az adott közgyűjtemény típusa is. így például a szegedi Somogyi Könyvtár - bár elsősorban városi és megyei nyilvános közkönyvtár, helyi önkormányzati fenntartással, tudományos könyvtár is, helytörténeti, kézirattári és a Somogyi Károly-féle ritkaságtári gyűjteménnyel, melyben országos unikumok dokumentumok is találhatók — gyűjtőköri szabályzatában a következő megfogalmazás olvasható: „az alapfunkció ilyen széleskörű meghatározása jelzi, hogy a Könyvtárból nem rekeszthető ki sem a szakirodalom egyetlen területe, sem a szépirodalom egyeden áramlata, típusa". Ugyanakkor a Somogyi Könyvtárban azt is tudják, hogy „a gyűjtőkör mélységében tagolt, nem egyenletes, és teljessé vagy megközelítően teljessé csak akkor válik [...] ha helyi okokból jellegén túllépő feladatokra is" vállalkozik.

7 A kalocsai Érseki Könyvtár szintén országos jelentőségű kéziratos állományt őriz. Tudományos gyűjteményként — bár nem közgyűjtemény - jól bevonható a vizsgálatba. Gyűjtőköri illetékesség szempontjából tanulságos önmeghatározása a következő motívumokból áll össze. 1. Gyűjtőkörét a könyvtár jellege, alapfeladata és a működési területe (földrajzi) határozza meg; 2. a gyűjtőkör tartalmi szempontból fő gyűjtőkörre és mellék gyűjtőkörre bontható; 3. dokumentumtípusok szerint — írásos, ikonográfiái és elektronikus módon megjelent dokumentumokat gyűjt; 4. gyűjtőkör szempontjából a meglévő állományt olyan egységes egésznek tekinti, melynek elválaszthatatlan része a külön gyűjteményi állomány, azonos gyűjtőköri normákkal.

8 Hatáskör Az eddigiek: figyelembevételével megállapítható, a szabályozások ellenére egy-egy intézmény gyűjteményi hatásköre a valóságban változó jellegű. A kalocsai Érseki Könyvtár példájánál maradva: „Az alapító szándéka szerint a Könyvtár hatáskörébe tartozik az elhunyt püspökök, kanonokok, valamint a világi papok 3 Vö. például, HUBRR, Rodolfo, A levéltári hálóit és a gyűjtőköri elhatárolódás Svájcban, ford. GECSÉNYI Patrícia, Levéltári Szemle, 49(1999), 42-47. 6 Vö. HUBKR, i. m. (4. jegyzet) 43-45. 7 http://www.sk-szeged.hu/altalanos/gyujtokor 8 http://www.asztnk.hu/konyvtar/mtezet.htm 30