AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 13. (Budapest, 2007)

IV. Tudomány- és egyetemtörténet - Szuromi Szabolcs Anzelm: A középkori egyetemek létrejötte és az egyetemi oktatás megszületése

Л középkori egyetemek létrejötte Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem. A KÖZÉPKORI EGYETEMEK LÉTREJÖTTE ÉS AZ EGYETEMI OKTATÁS MEGSZÜLETÉSE Az utóbbi évtizedek történelmi kutatásai egyre inkább rávilágítanak arra, hogy mennyire összetett folyamat eredménye mindaz, amelyet a középkori egyetemi oktatás megindulásaként szokás említeni. A kéziratos források tanulmányozása egyértelműen mutatja az egyes oktatók személyes szerepének fontosságát, amint az oktatás folyamán, lépésről-lépésre bővülő anyaggal és hangsúlyokkal törekszenek az előadott diszciplína plasztikus, és a gyakorlatban is hasznosítható kifejtésére. Ez az oktatói tevékenység képezi azt a folytonos belső tartalmat, amelynek külső kerete és jogi meghatározottsága az universitaszok (egyetemek) megalapításával a XII. századra átalakul. Az egyetemek latin neve univerzitás. Ez a szó a latin „universor"-ból származik, ami egy középpont körül forgó valóságot jelöl (unus - versor). A szó eredetére különböző magyarázatok születtek, melyek közül a legközkedveltebb értelmezés az universitär úgy tekinti, mint az egész világról (amelynek latin elnevezése Universum, azaz rendezett, egy központ körül keringő vüágmindenség) ismereteket átadó intézményt. Azonban ez a magyarázat valójában utólagos értelmezése a már létező universitas elnevezésnek. Az alapot a római jogban kell keresnünk. Itt a személyegyesületek egyik fajtáját nevezték „universitas"-nak, mint egy adott célra szövetkezett, belső szabályokkal rendelkező testületet. A személyegyesületeknek más elnevezései voltak: a corpus, és a collegium, de ezek az universitas általános jelentéstartományához képest speciálisabb egyesületeket jelöltek.

1 Ezt a jogi formát a középkorban sajátos módon a céhek szervezeti működésére alkalmazták. Ennek tükrében tudjuk definiálni az egyetem (universitas) tényleges középkori jelentését. Az universitas tehát egy olyan céh (szakmai testület), amely két fő csoportot foglal magába: a céh teljes jogú tagjait, azaz a tanári testületet (universitas magistrorum), és a még nem teljes jogú tagokat, azaz a tanulók közösségét (universitas scholarium). Az egyetemek alapítási dátumának pontos meghatározása nehézségekbe ütközik, és az egyes kutatók más-más időpont mellett törnek lándzsát.

2 Ennek oka, hogy 1 BRÓSZR.,PÓLAYE., Római jog, Bp., 1976,173-174. 2 VACANT, A., MANGENOT, E., AMANN, E. (ed.), Dictionnaire de Theologie Catholique, 6., Paris, 1923, 2243-2247. GAUDEMET, J., Église et áté. Histoire du droit canonique, Paris, 1994, 534539. RASHDALL, H., The Universities of Europe in the Middle Ages, I—III, Oxford, 1936. GUENÉE, S., Bibliographie de l'histoire des universitas franfaises des origines ä la Revolution, I—III, Paris, 1978. VERGE, J. (ed.), Histoire des universités en France, Toulouse, 1986. FERRUOLO, S., The Origins of the University. The Schools of Paris and their Critics. 1100-1215, Stanford, 1985. COBBAN, А. В., The Medieval English Universities: Oxford and Cambridge, Berkeley CA, 1988. DE RIDDER-SYMOENS, H., Universities in the Middle Ages (A History of the University in Europe 303