AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 13. (Budapest, 2007)

I. Könyvtártörténet - Klimes Szmik Katalin: Horváth Árpád Néhány szava az Egyetemi Könyvtár rendezése ügyében. Szilágyi Sándor igazgató kinevezésének előzményei

Horváth Árpád néhány s^ava több mint jogos szakmai érveit. A tények hézagos ismertetése folytán téves beállítást és magyarázatot adtak valamennyien, akik az új igazgatói kinevezésről szólva, mindössze Szinnyei József csalódottságát vagy az egyetem vezetőinek Horvát Árpáddal ellenséges magatartását megszépítik, elégedeüenség gyanánt. A korabeli légkört adják vissza és rádupláznak egyoldalúsággal.

51 A kritikus korszak, a könyvtár rendezése, a raktári rend kialakítása, a nyilvánosság új eszközeinek megteremtése folytán kialakított új könyvtár új működési rendje már Szilágyi Sándor nevéhez fűződik, aki - Szinnyei József másfél éves helyettes könyvtárigazgatói működése után és ezt követő, vele teljes egyetértésben — 1877ben vette át és igazgatta 1898-ig az Egyetemi Könyvtárat. Ahhoz, hogy az utókor mérlegelhesse Horvát Árpád igazgatói, emberi tartását, véleményt alkothasson a tervezés korszakáról, szükségképpen egybe kell vetni az általa megfontolásra kínált, írásba foglalt szakmai érveket mindazzal, ami utóbb megvalósulhatott. Az eredmény márpedig Horvát Árpád igazát bizonyítja, elsősorban tekintettel azokra a generációkra, akik kénytelenek voltak a könyvtárban, ezen időszakban rendelkezésre álló katalógust használni. Horvát Árpád elmélyült, mind elméleti, mind gyakorlati könyvtártani ismeretei, melyhez társult oktatói és annak alárendelt tudományos tevékenysége, lehetővé tette számára, hogy több összefüggés figyelembe vételével tekintsen a könyvtár ügyére, mint azt vitapartnerei tették. A felettes hatóságok által támasztott követelmények teljesítése érdekében nem volt hajlandó a könyvtár rendezését oly módon felgyorsítani, ami hosszú távon, inkább visszavetette, semmint előbbre vitte volna az olvasók és a könyvtár közös ügyét.

52 Szilágyi Sándor szerkesztésében az évente megjelentetett Címtár sorozatát Horvát Értesítőit nyitotta meg, amit Horvát Árpád a Néhány .szó-ban, az elvek szintjén megfogalmazott, annak lépéseit Szilágyi is követte. Ellenben a katalógus készítésének, Horvát ellenvetései dacára 1875 után elfogadott gyakorlata - különösen a rövidített címleírás, a hiányos adatfelvétel, a szakokon belül hiányzó tagolás, stb. — szakszerűnek és az olvasók szempontjából kellő képen tájékoztatónak nem mondható eredményt hozott, amit a huszadik század folyamán, többszöri katalógus korrekciók árán lehetett csak kiküszöbölni. Hiába, Horvát Árpád tudott valamit. (1876-ban figyelmeztette az egyetem Tanácsát, compendium virium, dispendium tempóm, dispendium virium compendium temporise) Ennek ellenére, Horvát Árpádnak a nevét sem említik, holott elsőként írta meg, magyar nyelven a rendszerezett könyvtártan alapelveit, egy magyar 51 VÉRTESY, Az Egyetemi Könyvtár... i. JW.(5. jegyz.), 264, 269-277, 285-289. Különösen a 285—286. lapon, ahol, mint egyéb, Horvát Árpádot érintő helyeken is teljességgel hiányzik nézeteinek szembesítése az idézett ellenvéleményekkel. 52 U.o. 415-446., különös tekintettel a 417-418, 420-427. A huszadik, sőt a huszonegyedik századnak örökül hagyott katalógusok tanúskodnak leginkább Horvát Árpád „csökönyösség"ének aposztrofált érvei megalapozottságáról, melyet Vértesy részletesen ismertet. 23