AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 13. (Budapest, 2007)

I. Könyvtártörténet - Klimes Szmik Katalin: Horváth Árpád Néhány szava az Egyetemi Könyvtár rendezése ügyében. Szilágyi Sándor igazgató kinevezésének előzményei

Klimes-S^mik Katalin Horvát Árpád és Színnyei József nézetei között áthidalhatadan szakadék keletkezett már az olvasóterem és a kézikönyvtár „katalógusának" a kinyomtatása alkalmával. Vitapartnerei — a pro-rektor, a rektor, Szinnyei József, aki ekkor még élvezhette Fraknói Vilmos támogatását is ebben az ügyben - figyelmüket deklaráltan a könyvtár a mielőbbi közönség általi használatba vételére összpontosították. Ellentétben Horváttal, Szinnyei keresztülvitte, hogy a részint eleve felfrissítésre váró, elavult kézikönyvtárról, aranymetszéses katalógus készüljön, melyben az olvasók eligazodását még szakrend sem könnyítette meg, előírták az új alapkatalógus címleírásaihoz azt a rövidített formát, amely még az antikváriusi ajánló jegyzékek színvonalát sem érte el, (a szerzői név utótagjának a rövidítését, terjedelem és pontos kötetszám nélkül, mint például 4-6. köt. helyett, mindössze 3 köt., stb.). Az új „könyvtárrendezés" zavart keltő jelzetadással kezdődött. Az olvasótermi kézikönyvtár kötetei olyan jelzeteket kaptak, ami topográfiai jellegű, a tároló szekrényre utal, míg a raktár, ahová a kézikönyvtárból lecserélt kötetek majdan, a szakjuk szerint egyszer átkerülnek, szakrend szerinti jelzetet kaptak. Az olvasóterem és a raktárak köteteinél alkalmazott jelzet, ugyanakor alakilag nem különbözött egymástól. Horvát Árpád a következő példával világította meg az így keletett zavart. A kézikönyvtári G jelzetet a jog- és államtudományi szakra osztották, ugyanez a raktárban, a történelem és földrajz jelzete, míg a raktári, törzskönyvtári B, a jogtudományi műveké és a C, az államtudományoké. Ugyanez a В a kézikönyvtárban, az Akadémia, .magyar tudományos kiadványait jelöli és а С, a természettudományt és mennyiségtant stb.

27 A Véleményes jelentés-Ъеп átmeneti megoldást javasol, mely szakszerű is ugyanakkor a szakjelzet betűjele után kitett dátummal, (1876. április 20.), szerzők szerinti abc-rend alkalmazásával

28 elkerüli, hogy a teljes állomány rendezése és katalogizálása feltétel legyen a kézikönyvtár használatbavételének. Ahhoz, hogy ilyen helyzet kialakulhasson, hozzá járult a Horvát által felterjesztett új működési szabályzat javaslatát, a rektor által lényegesen átírt taralommal hatályba lépő változata, amelyet kibocsátásakor, 1875. októberében, a Vallás- és Közoktatásügyi minisztérium által jóváhagyott formában közölte a Budapesti Közlöny.

29 Ebben az igazgatóra vonatkozók nem csak részletesebben vannak kifejtve, mint azt az előzőleg érvényben lévő Utasítás elrendelte,

30 hanem különösen az 1-6, 9, 11, 13, 15, 18, 19, 23, 33, 43. pontban, még a teljes mértékben szakmai jellegű feladatokat illetően is rögzíti az egyetemi vezetésnek alárendelt helyzetét. A könyvtárigazgató ilyen irányú felelősségét nem párosította az önálló döntés lehetőségével. Éppen a szakmai hozzáértést követelő feladatok esetében fosztotta 27 HORVÁT, Néhány szó... i. m. (12. jegyz.), 35. 28 HORVÁT, [Véleményes jelentése.. ji.m, (11. jegyz.), 8. 29 Ügyviteli utasítás, A vallás és közoktatási magyar királyi Miniszternek 23344. szám alatt kiadott ügyviteli utasítása a budapesti Királyi Magyar Tudomány-egyetemi könyvtár számára, Budapesti Közlöny, 1875. 242 szám. Az adatot és annak a közlönyben megjelent, hiteles szövegét, kolléganőmnek, Ecserné Kazimir Editnek köszönöm. 30 Toldy Ferenc igazgatósága idején, az Akadémia könyvtárának kezelési utasítására, 1848ban szerkesztett pontjait alkalmazta az egyetem könyvtárában is. 16