AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 12. (Budapest, 2005)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből - Beregszászi Magdolna: Egy Suetonius-kódex rejtélye, avagy ki a nyitrai corrector

Beregszászi Magdolna szavakat; a különbségételnél inkább a javítás módja vezérelt minket. A scriptor igyekszik úgy javítani, hogy ne legyen feltűnő a javítás, azaz a szöveggel azonos tintát használ, javításai belesimulnak az írásképbe, úgy is mondhatnánk, hogy "rejtve javít". Sokszor előfordul, hogy újra leír egy-egy szót, vagy csak annak egy betűjét, a rontást át szokta húzni vagy alápontozza. A h betűket rendszerint kihagyja, ezeket általában C 3 pótolja. AZ 1-ES SZÁMÚ CORRECTOR Mint a bevezetésben leírtuk, C 1 valószínűleg a firenzei scriptorium correctora lehetett. О is többnyire alápontozással, illetve áthúzással javít, de kicsit másképp, mint a scriptor. A tinta szintén a szöveg tintájával azonos színű - csak egyszer piros -, tehát ő is igyekszik feltűnés nélkül javítani, míg az olvasók általában jól láthatóan, feltűnően javítanak, többnyire eltérő színű tintával. C 1 már egy-egy betűt is leír, például a fol. 66 rectón a niholominus szót javítja nihilominus-m, alápontozva a hibás betűt, s föleírva egy i-t. Ez a corrector csak a legfeltűnőbb elírásokat vette észre, a komolyabb nyelvtudást igénylő javításokkal nem foglalkozott, esetleg nem is vette észre azokat. E kéz valószínűleg azonos a rubrikátorral, aki a margón lévő piros tintás lemmák nagy részét is írta. A fol. 60 versón a multa szót pirossal pontozza alá, nem pedig a szokott barna tintával, vélhetően azért, mert ugyanezzel a pirossal épp a lapszéli lemmákat írta, amikor a hibát észrevette. A 2-ES SZÁMÚ CORRECTOR Ahogyan azt már a bevezetésben is leírtuk, ez a corrector lehetett Vitéz János. Az ő azonosításával viszonylag könnyű dolgunk volt, hiszen mind az Egyetemi Könyvtárban meglévő Tacitus- (Cod. Lat. 9), mind a Tertullianus-kódex (Cod. Lat. 10) nagy számban tartalmazza az ő bejegyzéseit. Ezeknek a végére beírta nevét, a javítás helyét és időpontját, valamint azt, hogy futva olvasta át ezt a két korvinát. A Suetonius-kódexben a legutolsó szöveges oldalon nem szerepel ilyen bejegyzés, ennek több oka is lehet. Azt a lehetőséget, hogy nem Vitéz emendálta a kódexet, kizárhatjuk, hiszen az írásképek, illetve a módszerek összevetése alapján biztosak lehetünk benne, hogy Vitéz is beleírt a kódexbe. Az viszont nagyon valószínű, hogy - míg az említett 28

Next

/
Thumbnails
Contents