AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 12. (Budapest, 2005)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből - Beregszászi Magdolna: Egy Suetonius-kódex rejtélye, avagy ki a nyitrai corrector

Beregszászi Magdolna végződést, amit szintén nem rövidít mindig következetesen, pl. a 60. versón egymás mellett találjuk a multorum szót, kiírva, és a claudiorum szót, rövidítve. A ct betűkapcsolatot elég jellegzetesen írja Cenninius, egy kis farkincát kunkorítva a t betű tetejére. Az ae diftongus helyett nagyrészt e caudatát ír (ej, , pl. 63. recto: armeniq, ugyanezt időnként olykor oe helyett is alkalmazza. Előfordul, hogy kiírja a diftongust, pl. a caesar szónál mindig, de találunk rá máshol is példát. Van, hogy csak e betűt ír a diftongus helyett, nem tudni, hogy szórakozottságból-e, vagy pedig nyelvi hiányosságokra vezethető-e vissza ez a jelenség (pl. 62. r. romé; 63. r. cepionem). Hasonlóan hadilábon áll a scriptor a ti, illetve a ci használatával, például a 60. rectón a patritios szót találjuk, illetve a tacio-i, patricios és tatio helyett. Ez valószínűleg nyelvi hibákra vezethető vissza. A masc. sing. genitivusát, illetve plur. nominativusát mindig -zz-vel írja -i helyett (pl. 61. v. 6. tiberii). Az egybeírás, illetve a különírás olykor szintén ingoványos területnek bizonyul számára, például a 60. verso 8. sorában az utparum szót találjuk, de szép számmal akadnak egyéb példák is. A RUBRICÁK, INICIÁLÉK JELLEMZŐI A kódexből kivágták az iniciálékat, kivéve azt, amelyik az Augustuséletrajz elején található. A rubricák capitalis betűkkel íródtak, felváltva piros, illetve barna tintával. A 165. fólió versóján a rubrikátor VITELLIUS AULUS nevét írta be, egy olvasó pedig, valószínűleg Vitéz János, a Vespasianus nevet írta fölé piros tintával. A CORRECTORQK ÉS MÓDSZEREIK A kódexben legkevesebb három corrector keze nyoma különíthető el világosan: az első corrector (С

1

) piros tintával dolgozott, kiemeli a margón a neveket, jellegzetessége, hogy egy-egy pontot tesz eléje és utána. A kiemelések precízen vannak egymás alá elhelyezve, s mindig egyenlő távolságra vannak a szövegtől. A lapfejen címfeliratokat helyez el (Tiberius, Augustus). Nagyon valószínű, hogy a scriptorium emberével állunk szemben, s ő töltötte ki piros betűs görög szöveggel az üresen hagyott helyeket. A második corrector (С

2

) hol barna tintával, hol barnáspirossal, hol feketével dolgozott, írása, főként visszakanyarodó h betűje jellegzetes. A barna és fekete tintával a sorok között és a margón is dolgozott, a barnáspiros tinta csak a margón fordul elő. Szintén kiemel szavakat, mondatrészeket, a sorokat sokszor kapcsos zárójellel köti össze. 22