AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 12. (Budapest, 2005)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből - Németh András: Az Egyetemi Könyvtár Cod. Lat. 20. kódexének új vizsgálata és a benne szereplő Phalarisz-levél fordítása

Németh András A 35 elküldött kódex között több olyan van, melyek valószínűleg nem korvinák, azaz nem tartoztak Mátyás király könyvtárához. Ezt támasztja alá az a körülmény, hogy nem csak Budáról kerültek nyugati kéziratok a török főváros könyvtáraiba.

5 A fenti okok és a lehetséges érvek alapján a Budapestre került „korvinákat" három csoportra oszthatjuk. 1. Hiteles korvinák. Biztosan Mátyás könyvtárához tartoztak, amit a kódexben megtalálható Mátyás-címer, egy félreérthetetlen bizonyítékként szolgáló bejegyzés, vagy rendkívül markáns stílusjegyek igazolnak megkérdőjelezhetetlenül. 2. Valószínűleg korvinák. Nincsenek megkérdőjelezhetetlen bizonyítékaink, de valamiért sejthető, hogy valódi korvináról van szó. Ezek az érvek minden kódexnél eltérőek. Később három ilyenről lesz szó: címer, egykori kötéstábla, humanista bejegyzések. 3. Nem hiteles korvinák. Semmi okunk, bizonyítékunk nincs, amiből az következne, hogy egy adott kódex Mátyás könyvtárához tartozott. Mindössze az teszi „korvinává" őket, hogy valahogyan Konstantinápolyba kerültek, és a török szultán hiteles korvinák társaságában adományozta őket Magyarországnak. Bodleian Library-ban található (MS Auct. F. I. 14. 2481. 599.). CSAPODI Csaba, CSAPODINÉ Gárdonyi Klára: Bibliotheca Hungarica. Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt. II: K-Z. - Budapest: Akadémiai, 1993. - p. 131. II. Abd ul-Aziz 1869-ben négy hiteles korvinát adományozott a Nemzeti Múzeumnak, melyeket jelenleg az Országos Széchényi Könyvtárban őriznek (Clmae 121, Clmae 234, Clmae 241, Clmae 281). CSAPODI Csaba, CSAPODINÉ Gárdonyi Klára: Bibliotheca Hungarica. Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt I: A-J. - Budapest: Akadémiai, 1988. -p.: 240-241; 248-249; 251. 3 Jelenleg hat olyan középkori, biztosan Magyarországhoz köthető kódexről tudunk, melyeket most is Isztambulban, a Topkapi Szerájban őriznek. Ezek nagy része Mátyás könyvtárához tartozott, és feltehetőleg mind 1526-ban I. Szulejmán zsákmányaként került Budáról a török fővárosba. CSAPODI, CSAPODINÉ: i. m. (2. jegyzet). - p. 23-24.) alapján DEISSMANN, A.: Forschungen und Funde im Serail, Mit einem Verzeichnis der nichtislamischen Handschriften im Topkapi Serai zu Istanbul. Berlin-Leipzig, 1933. - Nr. 42., 44., 46., 47., valamint Valtarius, Robertus Deissmannál nem szereplő - De re militari című műve. A Budapesti Egyetemi Könyvtár kódexei közül nincs bizonyítékunk, hogy a következők hiteles corvinák lennének: Cod. Lat. 12., 13., 14., 16., 17., 18., 19., 20., 24., 26., 28., 29., 30., 31. 5 Olyan latin kódexeket is találhatunk Konstantinápolyban, melyekről nem merült fel a gyanú, hogy corvinák lennének. DEISSMANN: i. m. (3. jegyzet). - Nr. 23; 30; 41; 43; 45; 52; 58; 60; 62; 63. és két töredék (Nr. 79: egy fólió és 82: 7 fólió Donatustól). 62