AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 12. (Budapest, 2005)
IV. Művészetttörténet - Papp Júlia: Atla Hungaricus. Magyarországi vár- és városábrázolások Bernhard Paul Moll 18. századi térképkatalógusában
Atlas Hungarians p. 104. S. Nicolaus p. 112. Frakno p. 136. Visegrád..." stb. A VIII. fejezet végén, az V. alfejezetben Moll még négy olyan illusztrált kiadványt említ meg - most már konkrét ábrázolások nélkül melyekben az érdeklődők hazai várakat és városokat ábrázoló látképek és •a Q alaprajzok nagy tömegét (große Menge) találják: „...aus Bricken Donau Strand, Dillichii Ungarn Chronik, Wagneri Beschreibung des Oriens und sonderlich Ungarns, Zimmermanns Contrafactur aller Ungar. Städte, Vestungen, Castellen... 1 ' A látképek feldolgozásának módszere az Atlas Hungaricusban A gyűjtőmunka terjedelmének és jellegének meghatározásához érdemes összevetni Moll úttörő kezdeményezését a későbbi hazai vedutakatalógusokkal. Moll megközelítően 790 városlátképet, alaprajzot illetve várostérképet, 40 Bubics Zsigmond több mint 600 metszetet, Szálai Béla pedig Magyarország mai területéről (a Rózsa György által korábban feldolgozott Budapest kivételével) közel 2100 tételt szerepeltetett. Bubics és Szálai alfabetikus rendben következő városonként, Moll az ABCrendben közölt vármegyénként, azon belül városonként ismertette az ábrázolásokat. Bernhard Moll katalógusa összeállításakor műfaji és tartalmi tekintetben egyaránt a gyűjtőkör kiszélesítésére törekedett. Munkájában egyforma hangsúllyal szerepeltette a várostérképeket (Plan), alaprajzokat (Grundriss, Abriss), illetve a város- és várábrázolásokat, látképeket (Prospekt). Ennek a szemléletnek a fontosságát a modern kutatás is hangsúlyozza: Bár „az alaprajzokat bemutató metszetek nem látképek", összegyűjtésük, vizsgálatuk fontos, mert „a látképek az alaprajzokkal együtt megbízhatóbb támpontot jelentenek..." 41 Szerzőnk figyelmet fordított azokra a városábrázolásokra is, melyek egy-egy megye, ország vagy földrajzi egység általános térképét díszítették: „Mappa Comit. Nitriensis, methodo astrom. geometrica Valójában Sigmund von Birken munkájáról van szó. Az említett munkák adatait ld. az 1. számú függelékben. 40 Ebben a számban értelemszerűen nem szerepel a IV. kötet VIII. fejezetében felsorolt, kiadványokként rendszerezett 289 városábrázolás, hiszen ezeket Moll a katalógusban vármegyénként - s ezen belül városonként - már korábban ismertette. 41 Ezt már azok is érezték, akik egy lapon hozták a hely látképét és alaprajzát. SZÁLAI: i. m. (4. jegyzet). - p. 7. 337
