AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 12. (Budapest, 2005)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből - Beregszászi Magdolna: Egy Suetonius-kódex rejtélye, avagy ki a nyitrai corrector

Egy Suetonius-kódex rejtélye... sokszor érthetetlen, hiszen a másoló nem is tudott görögül, és felülmúlja a XV. századi vatikáni kéziratok többségét is, minthogy azokból a görög szöveg teljes egészében hiányzik. A magyar klasszika-filológia szempontjából kétségkívül fontos lenne megvizsgálni a főként Vatikánban, illetve Firenzében található XIV-XV. századi Suetoniuskódexeket, főként az Urbinas- (ü), illetve az Ottobonianus- és a Mediceus-kódexeket (O

b 0

2 és M

2

, M

4

), mert a kódexben két javítás is visszamegy ezen kódexek szövegére, a 2. recto 7. sorában az auctores szó van auctoresque-re javítva, a 16. recto 19. sorában pedig az adolescens szó fölé az adolescentis van írva, s ez utóbbi javítás akár Vitéztől is származhat. A bejegyzéseket, javításokat illetően kijelenthetjük, hogy számos kéz írt bele a kódexbe, de biztosan csak Vitéz János írása azonosítható, illetve a scriptor, továbbá a scriptorium correctora/rubrikátora ismerhető föl. Rajtuk kívül még más is írhatott a kódexbe 1472-től kezdve egészen addig, amíg a kézirat a törökök kezébe nem került, de e használók azonosítása még várat magára. A kódex származására vonatkozólag tehát kijelenthetjük, hogy ellentétben az eddigi, általánosan elfogadott véleménnyel - az Egyetemi Könyvtár Suetonius-kódexe nem eredeti korvina, hanem Vitéz-kódex, s csupán később, Vitéz 1472-ben bekövetkezett halála után kerülhetett a királyi könyvtárba, mint oly sok más kódex. Emellett szól az, hogy Vitéz ugyan nem írta be nevét a kódex végére, de az írásmintákat összehasonlítva biztosan állíthatjuk, hogy többször is átolvasta a kódexet, és az ő bejegyzései szerepelnek benne. Nevét pedig feltételezésünk szerint azért nem írta be a kódexbe, mert az nem korvina volt, mint a Tacitus- vagy Tertullianus-kódex, hanem a saját könyve, s így nem tartotta fontosnak megörökíteni, hogy ő volt saját kódexének emendátora. A bécsi kódexet megvizsgálva elmondhatjuk, hogy ez a kódex az az Egyetemi Könyvtárban található Suetonius közeli rokona, hiszen az egyéni olvasatok és omissák jó része egyezik vele. Az Egyetemi Könyvtár kódexének javításai nem a bécsi kódex szövegére mennek vissza. Sajnos azonban csak a Tiberius-életrajzot tudtuk összehasonlítani, azt is csak mikrofilmen, így az esetleges piros tintás bejegyzések rejtve maradhattak előttünk. Épp ezért érdemes lenne a többi életrajz szövegét is összevetni, s eredetiben megtekinteni ezt a kódexet. A bécsi kódexet illetően már említettük, hogy nem biztos, hogy Vitéz saját kódexe volt, hiszen csak az első három oldalon találjuk meg bejegyzéseit. De feltételezhetjük azt is, hogy ez a Suetonius-kódex is az ő kódexe volt, 31