AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 12. (Budapest, 2005)

IV. Művészetttörténet - Knapp Éva: A Szent István-ikonográfia megújítási kísérletei a XVII–XVIII. századi sokszorosított grafikában

A Szent István ikonográfia megújítási kísérletei 1778-1821 között a budai céhbizonyságlevelek egy részének keretdíszén is. A réz- és fametszetü keretdíszek XVIII. század közepe után kialakított kompozícióját a Szent Jobb 177l-es Budára szállítását követően aktuális motívummal, a Szent Jobb ábrázolásával újították meg. A Szent István ikonográfia XVII-XVIII. században feltűnő típusai jelzik a kultusz újkori felívelését, s a szentet a kor igényei szerint átformáló jegyeket hordoznak. Ezek a kompozíciók egyaránt keletkeztek Magyarországon és a tisztelet európai központjaiban, így elsősorban délnémet területeken. A lapok jelentős része a jezsuita rend és a katolikus arisztokrácia megrendelésére készült. Közös jellemzőjük, hogy nemcsak emlékezetbe idézik a királyt, hanem gondolkodásra, meditációra, a kor problémáival való szembesülésre is ösztönöznek. A jelenetek közvetlenséget sugallnak, s Szent István elvont alakját egy élettel, erővel teli uralkodó képével helyettesítik. 2. SZENT ISTVÁN A MAGYAR SZENTEK KÖRÉBEN Ez az ábrázolástípus a XVII-XVIII. században is szorosan kötődik a „Sancti Reges Hungáriáé" középkori ikonográfiái hagyományához. A Szűz Máriával mint Napbaöltözött Asszonnyal és a Patrona Hungariaevel (a Sacra Conversatione típus keretében), illetve a Vir Dolorummal kontaminált változata a XVI. század harmincas éveiig elevenen élt. A közkedvelt forma új kompozíciós sémává alakítása, kibővülése más magyar, illetve magyar vonatkozású szentekkel a XVII. század elejétől ment végbe. Ez a megoldás aktuális maradt lényegében a XVIII. század végéig. Újabb és újabb változatai jöttek létre, melyek közül - mint azt látni fogjuk - még az egyik legkésőbb, 1779-ben keletkezett kompozíció is közvetített új elképzeléseket. Galavics Géza megfigyelése szerint ez a kompozíció az úgynevezett passzív, cselekmény nélküli, frontális beállítású középkori Szent István-ikonográfiára épül, s egyes példái, így Pázmány Kalauzának 1613-as díszcímlapja, manierista ízt hordoznak.

68 A magyar szentek aktuális kompozícióba történő integrálásának folyamata azonban megszakadt a reformáció terjedésével, a katolikus egyházi hierarchia szétzilálódásával és a középkori egyházi irodalmi tradíciók háttérbe 67 így pl. STOPP, Klaus: Die Handwerkskundschaften mit Ortsansichten (1731-1830). Bd. 1-17. - Stuttgart, 1982-1992, 1778 körül: H 49.1, 1784 körül: H 52.1, 1786 körül: H 68, 1794 körül: H 57, 1798: H 50. 68 GALAVICS: 1971, i. m. (6. jegyzet). - p. 15-16; vö. KERNY: i. m. (7. jegyzet). I. - p. 79-87. 313