AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Kazímir Edit: Kis magyar–magyar nyelvtanítás történet

apjuk állítólag így jelölt ki: „neveljen a fiaimból jó magyarokat és vallásos embereket.." HUNFALVY Pálra, aki „ csak a magyar nyelvben volt teljesen idegen, ezért 1827-ben Miskolcra ment a retorikai osztályba...".Maga a tény, hogy a német vagy bármely nyelv kedvéért, „a német (vagy éppen magyar) szóra" („Szepes megyét lakta a német szóért") távoli vidékekre küldtek gyermekeket, már MIKSZÁTH óta közhely, e gyakorlat mértéke, mennyiségi minőségi jellemzői azonban komolyan elgondolkodtatóak. Az osztrák LlEBLETHNER Jánosra, aki 38 évesen kezd el magyar állampolgárként magyarul tanulni, hogy Pozsonyban nyelvtanárként tevékenykedhessen. A nyelvek közötti vándorlás, tehát az az út sem ritka, amelyet KLEMENT Lajos példáz. Öt éves korában magyar szóra adták szülei Valkóra, egy év múlva vissza kerülvén „...teljesen elfelejtette a német anyanyelvét", aki 1896 óta a magyar tanítók kaszinójának igazgatója. JAUSZ Györgyre, aki Würtenbergből idetelepedett család gyermekeként érzi a kettős kötődést a nyelvekhez a némethez, amelyet anyanyelvként sajátít el, valamint az iskolában tanult magyarhoz. Egy életen keresztül közvetít innen oda, onnan ide. KÁNYA Pál esete „ki magyar, német és tót nyelvet egyaránt bírt..." a latinról nem is beszélve, nem rendkívüli eset, különösen az olyan példák mellett - megint nem ritkaság - mint MÜLLER Isidore, aki "érti a spanyol, provanszál, portugál, olasz, horvát nyelveket" és magyart tanít Sopronban és Fiúméban. NEMOIAN Jánosra, aki görögkeleti rumén lelkészként 1879-ben, Agadicsban nyelvtanfolyamon 500 rumént tanít, Krassó-Szörény, Torontál, Temes, Arad, Bihar és Hunyad megyéből magyarra. Kik űzték a tevékenységetfoglalko%áss%erűen> magánszemélyként, vélhetően ebből szerezve a megélhetéshez valót? 1. KARÁCS Teréz, aki 140 tanítványt oktatott magyar nyelvre és történelemre 2. NÁDOR Gyula, aki Bécsben volt magyar nyelvtanító 3. NAGY A. G. magánnyelvtanár Bécsben 4. NÉMÁT! Károly nemzetnevelő magánzó 5. TÜRK Jánosné (özv. Stem Fanny) , aki Szabolcs megyében a Grossmann gazdálkodó családnál, majd Minischben (Szepes megye) Krausz Hermann gyermekeit tanította magyarra A magán- és intézményes nyelvtanítás közti teret, korszaktól függően egyéb önszerveződési forma tölti ki: A magyartanítók által szervezett kaszinók, a magyar nyelvterjesztő- és közművelődési egyletek, a különböző egyházi kezdeményezésre szervezett ingyenes pót-és egyéb tanfolyamok, iskolai magyar egyletek, társaságok, egyéb egyletek pl. apatini iparos egylet, civil asztaltársaságok mind terei lehettek a tevékenység ezen speciális részének. Kérdés mennyire adatolható egyéb forrásokból az utóbbi ? 175