AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményeiből - Klimes-Szmik Katalin: RMK nyomtatványok a megszüntetett „Magyar vonatkozások” gyűjteményében

Valamennyi, ez utóbbin felsorolt jelzet szerepel a MV jegyzékén az 515-532 alatt, 1975-1978-as dátummal. így a MV gyűjtemény összesen 548 tételből áll. Ez a szám, azonban nem jelent többet, mint azt a sorszámot, amely alatt a címtárba felvették, és nem felelnek meg a kötetekben őrzött művek számának, sem de a kötetek számával sem azonos. A kötetek számát csak kivételesen és akkor is utólag jelezték 1969-et megelőzőn mind a több kötetes kiadványok esetében, mind a sorozatoknál. Példa rá a Jézus Társasága által megjelentetett Utterae annttae, 1583-1619 közti éveket felölelő, 18 kötete, amelyről a jegyzék a címén kívül semmi egyebet nem árul el. A dátum nélkül szereplő címeket, mind az első 458-at eszerint 1921-ben írták volna össze? Koránt sem. A 379.-ig egy kéz írásával az egyes tételek pusztán a szerző nevét, rövid címet és a kiadás dátumát adják meg. Az egyes tételeknek megfelelő címleírások, a katalóguscédulák mind kéziratosak. Három kivétel azért van, az MV 256, 295, 316. Az elsőhöz másodpéldány érkezett az ötvenes évek elején szokásos jelzettel, a másik kettő címleírása gyarapodott Apponyi katalógusának a IV. kötetére hivatkozással és éppen ezért lévén egy eredetileg angolul megjelent mű német fordításáról szó, az egyiknél ezúttal az egységes címre módosítás is megtörtént (ld. MV 295). A 146. tétel céduláján szerepel egy iktatószámot is tartalmazó pecsét "Pauler Gyula könyvtárából Pauler Ákos ajándéka 1903" szöveggel. A 381.-től már csak két olyan címleírást őriz a MV gyűjtemény, amely kéziratos, a többi gépírással készült. A második kéz, a 381. bejegyzéstől folytatja a címtár vezetését a 413.-ig. A pontos dátumot nem lehet megállapítani, de mivel a 390. sorszámú kötet 1947-ben került a könyvtár tulajdonába, ez az adat tájékoztató jelleggel figyelmet érdemel. Rendszerint a kiadás helyét is közli, amit az előd még kivételesen sem adott meg valamint az előző nagyraktári jelzet is csak ettől kezdve szerepel kivétel nélkül, holott van az első 379 között is számos olyan, amelyikben ez még jól olvasható vagy látszanak a törlés nyomai. Tehát egy új korszak igényei szerint készült, amelyben már tekintettel voltak arra is, legyen az egyes köteteknek a könyvtáron belüli helyváltoztatása követhető amennyiben "átirányítják" egyik raktárból vagy gyűjteményből egy másikba. Ettől kezdve nem fordul elő közte olyan, amelyiknek ne lett volna előzőleg nagyraktári, esetleg különgyűjteményi helye. A 414-514.-ig a harmadik kéz többnyire közli a raktári jelzetet is bár nem elég rendszeresen. A 459.-től a bejegyzés dátuma is szerepel, 1964-1973 között keletkeztek. Az első bejegyzés, amelynél R-napló számot is találunk és ez által a beszerzés dátuma egyértelmű, (bár a MV-ba átsorolása lehetett ennél későbbi is) a 446: 1935., alább a 449. és a 450. már 1959-ben lett a könyvtár tulajdona. Mindebből következik, az első hosszabb időszak végén, létrejött tekintélyes, több mint 700 kötetből álló MV gyűjteményhez még nem készült helyrajzi katalógus. De az átválogatott, hozzávetőleg a felére apasztott gyűjteményt, amelyet 1921-től helyrajzi címtárba is összeírták, ezt követőn két forrásból gyarapították tovább. Egyrészt a könyvtár saját állományából soroltak át ebbe a különgyűjteménybe, nem szisztematikusan, hanem csak bizonyos műveket. Bizonyíték rá a második kéz által jegyzékbe vett dátum nélküli és 1964-ben készített bejegyzések/ amelyek között a 31