AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményeiből - Klimes-Szmik Katalin: RMK nyomtatványok a megszüntetett „Magyar vonatkozások” gyűjteményében

elkülönítésének dátumát ezzel a módszerrel megjelölni ugyan nem lehet, mégis legalább van még egy támpontunk a gyűjtemény keletkezésének lehetséges és valószínű előtörténetéhez. A Szabó Károly féle RMK bibliográfia megjelenése nyomán (RMK. III: 1896-1898) a régi nyomtatványokat őrző nagy könyvtárakban létrehozták az RMK gyűjteményeket. Az Egyetemi Könyvtárban őrzött bécsi kiadású Pázmány Vindiciae Ecclesiasticae három példánya közül kettő korábban MV jelzetet viselt. A harmadik példány előbb a 488. sorszámról a 253 .-ra kerüTt és az 1921-ben kelt MV jegyzéken már ezen a sorszámon szerepel. Később átkerült az RMK-k közé. Ugyanennek a másod példánya, az eredeti MV 215. azonban egyáltalán nem szerepel a MV jegyzéken, kizárólag a köteten van feltüntetve és a MV jegyzék 215. sorszámát a korábbi MV 540. kapta. Következtetésem szerint néhány köteten a jelzetek hiánya illetve az idézett példák arról tanúskodnak, hogy az Egyetemi Könyvtárban az MV gyűjtemény felállítása az Apponyi Sándor féle Hungarica katalógus és az RMK bibliográfiák készítését megelőző de legfeljebb egyidejű előmunkálatokra vezethető vissza. Bár kevés ilyen kötet van a gyűjteményben, az adat arra enged következtetni, hogy a régi nyomtatványoknak a költözés (1874) utáni átválogatása, a müncheni szakjelzetek szerinti raktári rendjének a kialakítása és külön RMK és külön MV gyűjteménybe csoportosítása egyidejűleg történhetett. Ennek a feltevésnek a valószínűségét az a tény sem csökkenti, miszerint Kudora Károly, működése idején még nem voltak különválasztva a törzsanyagtól a 16-18. századi impresszumú művek, hiszen az RMK-k maradéktalan leírása és kiválogatása még jelenleg is csak a 16. századra tekinthető befejezettnek, a jelenlegi közlemény és a folyamatban lévő munkálatok figyelembevételével. A gyűjteményben nem ritka a hiányos, címlap nélküli, korábban kolligátumot alkotó kötetekről leválasztott, esetleg csonka nyomtatvány. Más kiadványokban megőrzött "Hóman Bálint szerint" vagy "A szerzőjét Fitz sem tudja" bejegyzések, árulkodnak milyen nehéz volt egyes köteteket elhelyezni a megfelelő különgyűjteményben még az б működésük idején is. Azok a művek, amelyek egyik vagy másik kritériumnak (RMK II, III, MV) megfeleltek ugyan de sem a Szabó Károly, Sztripszky Hiador RMK bibliográfiáiban sem az Apponyi-féle Hungarica katalógusokban nincsenek feltüntetve ugyanakkor érvet, szolgáltatnak mind a mai napig arra, hogy készüljön el idővel a törzsállományból, a régi nyomtatványok újabb átválogatásával az RMK-nak a korábbinál tökéletesebb elkülönítése. Alább a MV gyűjtemény története, az 1921-et követő korszakra, vagyis a jegyzék (vagy címtár) és a kötetek jelzetei nyomán tett megállapításokra szorítkozik. Az 1921-es dátumozott fejléc alatt 18 oldalon, 535 sorszámot tartalmazó címjegyzék áll. Az első 458 dátum nélküli, a 459-535 közöttiek 1964 és 1998 között keletkeztek. Két 1 oldalnyi gépiratos melléklet is tartozik hozzá, az egyik, 13 kizárólag ívrét kiadványokat tartalmazó, 1969-ben befejezett lista, a másik melléklet 1975. szeptemberi dátummal, Pajkossy Györgyné aláírásával 9 olyan tételt foglal magában (kizárólag a jelzetek feltüntetésével) melynél a válogatás szempontjait jelzi a posszesszor megnevezésével vagy a magyar-bejegyzések szerinti csoportosítással. 30