AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

IV. Művelődéstörténet - Fabó Edit: A reflektív társadalomismeret nyilvánossága. A karikatúra megjelenése a dualizmuskori magyar élclapokban

IV. MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET FABÓ EDIT A reflektív társadalomismeret nyilvánossága A karikatúra megjelenése a dualizmus kori magyar előlapokban E tanulmányom megírásához az a néhány mondat vezetett el, mellyel a gyomai Kner Nyomda és család történetének kérdései után Kner Izidor (18601935) életútjának feltárásakor szembesültem. A nyomdaalapító sikeres életének kulcsa jókedélye és optimizmusa volt, melyről egy már publikált életét sommázó levelében többek közt így írt: „.. .egy pillanatra sem voltam elkeseredett soha. Agai szegezte le, hogy félévszázad alatt én voltam a Borss^m Jankó legélénkebb munkatársa és a 'KagáT főtréfacsinálója." l Az idézett sorok vetették fel azt a kérdést, hogy kikre is hivatkozik Kner Izidor, milyen lehetett az a vüág. A Borsszem Jankó (1868-1936) élclap volt a legszínvonalasabb és a legsikeresebb. Éle, élclap - ma már kissé régiesen hangzó kifejezések. Az éle a humor egy szelídebb fajtája, valahol a vicc és az intellektuális szellemesség határmezsgyéjén. Nem olyan éles és frappáns, mint a vicc, és gondolatilag felszínesebb, mint az intellektuális szellemesség. Általában egyfajta nyelvi tréfa, játék gyakran ironikus hangvétellel. Manapság a humornak ez a tartózkodó, finom megnyilvánulása nem divatos. Közkeletűbbek a markánsabb tartalmú szatíra, vicc, paródia, gúny, melyek időnként a durvaság és a közönségesség határát súrolják. Az írott sajtóban egy-két vicclap, szatirikus hetilap és néhány vaskosabb található. A szocializmus idején az egyetlen - mégis színvonalas és jelentős - vicclap volt a IMŰOS Matyi. Az igazi élclapokat ma már csak a könyvtárak, az antikváriumok, illetve a magángyűjtemények mélye őrzi. Az élclapirodalom a 19. század közepétől a II. világháborúig virágzott Magyarországon, legszebb időszaka a dualizmus idejére esett. Humor és irónia A mélyreható társadalmi változásokkal együtt a humor és az irónia fogalmak tartalma is változott. Az „irónia" szó görög eredetije az „eironeia" tettetést jelent. A Magyar Nagylexikon meghatározásában az irónia: „gúnyolódó magatartás, vagy kijelentés, amely megkérdőjelezi azt, amire tulajdonképp irányul. 1 Közli Fabó Edit Valóság — humor — bölcsesség. In: Az Egyetemi Könyvtár Evkönyvei. Bp., 2001. 283. p. 301