AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményeiből - Klimes-Szmik Katalin: RMK nyomtatványok a megszüntetett „Magyar vonatkozások” gyűjteményében

miscellanea és a metszfts^pba néven létrehozott gyűjtemények kialakítását is az Egyetemi Könyvtár jelenlegi épületének elkészülte (1875) utánra, Knapp Éva 1896 előttire teszi. Ez volt az a hosszan tartó korszak melynek során a jelenleg is használatban lévő müncheni szakjelzetes, úgynevezett alapkatalógus elkészült. Tóth András és Vértesy Miklós személy szerint a ritkaságtár vezetőinek, Dedek Crescens Lajos, Hóman Bálint, Fitz József és Domanovszky Ákos, működéséhez kapcsolja. A könyvtár történetének ismeretében kézenfekvő, a gyűjtemény már eleve számos ritka, különös értéket képviselő külföldi és hazai nyomtatvánnyal dicsekedett. Ezeket vette számba Pray György 1780-1781-ben megjelent Index rariorum Bbrorum bibliothecae Universitatis regiae Budensis címmel, megjelentetett két kötete. Semmi sem utal arra, hogy egyúttal az ősnyomtatványok és más könyvritkaságok elkülönítése is megtörtént volna. A hungaricumok iránti érdeklődésről mindenek előtt a 17-18. században működő jezsuita tanárok, Hevenesy Gábor(1656-1715) és Kaprinai István(17141786) működése árulkodik. A 19. századi igazgatók között nem egy kitűnő történész, irodalmár volt, aki a hungaricum-kutatást művelte is gyakorlati jelentőségét források közreadásával bizonyította, mint például Fejér György (18241843) vagy mint utóda, a világi igazgatók sorát megnyitó Toldy (eredetileg Schedel) Ferenc (1843-1873) aki szakmai fórumokon, igaz nem elsőként de az általa betöltött tisztségek birtokában már nem csak programadó javaslattal élhetett, hanem válságos nehéz időkben is nyomatékot adott, érvényt tudott szerezni és fenn tudta tartani ennek szerepét a tudományos közéletben. Igazgatóságának hosszú évei alatt képes volt egyesíteni az ország vezető tudományszervező intézményének, az Akadémiának a titkárságát az egyetemi oktatásban vezető szerepet játszó egyetemi könyvtár vezetésével. A Tudományos nagy szükségletek című, 1849-ben, kéziratban maradt feljegyzéséből alább közölt rövid részlettel, Tóth András és Vértesy Miklós publikációi nyomán jelzem, a MV gyűjtemény létrehozásával az Egyetemi Könyvtár nem a kor divatjának hódolt, netán egy újonnan kiadott katalógus hatására, igyekezett azt követni. Toldy olyan tudományszervezési program vázlatát adta, melyben a hungaricum-kutatás is és a tervszerű könyvtárfejlesztés is jelentős része egy átfogó, teljes körű ország ismeretek tárának. Ehhez, mint írja: "A legillőbb időhatár a forradalom vagyis april 1848

. Ezzgl van a magyar nemzet európai létének első nagy szakasza, egyszersmind első évezrede berekesztve. E% alkotja a magyar nemzet és álladalom múltját és zfrköve a történetnek

. A jelenidő[törölve:szép]vei új kor, új élet, új történet kezdődött. könyvtárainknak magyar érdekben kiegészítése

. Még igen sok becses, nélkülözhetetlen könyv és kézirat van, mi azokban még nem létezik, s még e% így van a tudománynak közhasználatára lészen még nem áll, sőt ajövendőség számára nincs biztosítva. - E részben pedig a múltával megállapodni nem szabad; minden apróság melyet a jelen hoZj annál inkább követeli a 28