AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)
II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Sipos Anna Magdolna: Klebelsberg és a tömegkommunikáció
az érdekcsoport politikai, gazdasági céljainak eléréséhez szükséges tömegbefolyás megszerzése, és így a célzott értékrend elérését már nem csupán egy érdekcsoport próbálja meg kiharcolni, hanem a tömegek is — ez pedig már minőségében és hatásfokában egészen más: a tömegek évszázadában zsaroló, kényszerítő ereje van. A megfelelő eszme és a megfelelő vezető kiválasztása azonban még nem elegendő ahhoz, hogy a tömegeket és általuk a hatalmat kézben lehessen tartani. Szükséges hozzá olyan technikai eszközrendszer is, amely segítségével az eszméket, a vezérek szónoklatait, az elérendő cél érdekében felállított értékrendet a lehető legszélesebb közönséghez, a tömeghez el is lehet juttatni. Ezek az eszközök - a mai szóhasználattal élve — a tömegkommunikációs eszközök. Klebelsberg kultuszminisztersége alatt már csaknem valamennyi, napjainkban is használt tömegkommunikációs eszköz — kivéve a modem televíziózást és a számítástechnika által nyújtott lehetőségeket - rendelkezésre állt: sajtó, rádió, film. Egyrészről a XIX. századi nyomdászattechnikai fejlődés, a hirdetésüzlet, a sajtótermékek előállításának üzleti alapon történő szervezése, másrészről pedig az írás- és olvasás tudás széleskörű elterjedése megteremtette olyan modem tömegsajtó előállításának, illetve piacának, befogadásának feltételeit, amely ezt követően rohamos fejlődésnek indult. A századfordulót követően hamarosan megindult a rádiózás, tömegtermelésre volt képes a filmipar. A hírek - s többnyire a szenzációs hírek — közvetítéséből élő tömegkommunikációs eszközök információs igényének kiszolgálására sorra jöttek létre a hírügynökségek, és kiépült az információk közvetítéséhez szükséges távközlési struktúra is: segítségükkel órák alatt az utcán lehettek a legfrissebb híreket tartalmazó sajtótermékek, meghallgathatók voltak a legújabb hírek. A modem közlekedés és forgalmazás megteremtésével pedig az elkészült nyomdatermékek néhány óra alatt az ország egyik végéből a másikba juthattak 10 , a mozihálózat kiépülésével és a híradó bevezetésével pedig eredeti képsorok segítségével, tömegek számára közvetlen közelbe hozhatták a világ eseményeit, politikusok szónoklatait és a legújabb fogyasztási cikkek egyedül üdvözítő értékét. A tömegsajtó, a hírüzlet kialakulása maga után vonta az újságírói szakma megjelenését, majd tömegesedését. E szakma önállósodásával olyan értelmiségi réteg jelent meg, amely társadalmi, politikai küldetéstudattal rendelkezett, s céljai megvalósítása érdekében gyakran szövetkezett a gazdasági, politikai hatalom képviselőivel: a tömegkommunikációs eszközök révén megszólított és manipulált tömegek által az újságírás önálló hatalmi ággá vált. A folyamat azonban fordítva is igaz: a gazdasági és a politikai hatalom felismerte a tömegkommunikációs eszközökben és azok előállítóinak, szereplőinek megnyerésében rejlő befolyásolási lehetőséget. 10 „Számos korabea napilap törekszik, arra, hogy a közvélemény orgánumává váljon, vagy legalábbis elősegítse, ösztönözne a közvélemény formálódását. A közvélemény megerősödése, jelentésének széles körű elterjedése, intézményesülése nélkül nem válhatnak legitimááós forrássá." Angelusz Róbert: Kommunikáló társadalom. - 2. kiad.- Bp.: Ferenc2y Könyvkiadó, 1995. - 62. oldal 211
