AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményeiből - Bene Sándorné: A Budapesti Egyetemi Könyvtár vetustissima-gyűjteménye – a feldolgozó munka tükrében

főleg velencei kiadású mű. Antikva-állományunk értéke azonban nemcsak tartalmi vonatkozásaiban és könyvészeti, bibliofil jellegzetességeiben rejlik. A példányok jellemzőinek: a régi kézírásos bejegyzéseknek (possessor-bejegyzéseknek, margináliáknak, hosszabb kézírásos toldalékoknak), valamint az egykorú díszes kötéseknek tanulmányozása is gazdag, eddig még csak igen szerény mértékben kiaknázott területet jelent a tudományos kutatás számára. A possessor-bejegyzések közül első helyen a nagyszombati, turóci és vágsellyei kollégiumok birtoklására vonatkozókat kell megemlítenünk, ugyanis ezek összegyűjtése (a fennmaradt kézírásos katalógus segítségével) lehetővé tette ­legalábbis részben - könyvtárunk ősállományának rekonstruálását, az un. antikvissima-gyűjtemény létrehozását, bár ennek 15. századi darabjai az ősnyomtatványtárban vannak elhelyezve, a 16. századiak pedig részben a vetustissima-raktárban, részben az RMK-gyűjteményben. (Ezzel a témával Farkas Gábor kollégánk foglalkozik behatóan. Ld. Farkas Gábor Farkas: Magyarországi jezsuita könyvtárak 1711-ig. 2. Nagyszombat 1632-1690. Szeged, 1997.) Hasonlóképpen lehetséges lenne a soproni, máriavölgyi, lepoglavai és a többi szerzetesrend könyvtáraiból származó könyvanyagunk ma is meglévő darabjainak regisztrálása a könyvekben található bejegyzések és az aboliciós listák segítségével. 2000 tavaszán a pozsonyi Szlovák Nemzeti Könyvtár két munkatársa hónapokig könyvtárunkban dolgozott azzal a megbízással, hogy a volt Pozsonyi Jezsuita Kollégium könyvtárának a Mossóczi-Kecskés-hagyatékból származó darabjairól lelőhely-jegyzéket állítsanak össze, illetve a bethlenfalvi Thurzó György nádor bejegyzéseit tartalmazó könyvek felkutatása volt. Ezekhez a feladatokhoz könyvtárunk munkatársainak további együttműködését kérték. Posses sor­bejegyzéseink kigyűjtése, rendszerezése több hasonló feladat megoldását segíthetné. Ehhez első lépésként már készítettünk egy hozzávetőleges possessor­indexet az eddig feldolgozott anyag alapján, bár ez még nem került számítógépre. ^8У" е 8У kötet provenienciájának nyomonkövetése, possessor­bejegyzéseinek, margináliáinak és hosszabb kéziratos toldalékainak elemzése kapcsán maga a történelem elevenedik meg előttünk, sok esetben a hétköznapi kis emberek történelme. Pl. egy 1504-es velencei Vergilius-kiadás (Vet. 04/20) possessor-bejegyzései szerint így követhető nyomon a könyv sorsa: eredetileg Georgius Soos de Sowar, azaz sóvári Soós György vásárolta Lengyel-országban, majd egy későbbi, áthúzás miatt olvashatatlan nevű possessor megszerezte ("nactus") - netán elemelte? - Sóvár várának (Sáros m.) 1528-as ostroma idején. Történelmi adatok szerint ugyanis Sóvárt 1525-ben elfoglalták az eperjesi polgárok a Soós családtól, de 1528-ban Zápolya hívei kiűzték őket onnan, visszaadva az eredeti birtokosnak. Időrendben a következő bejegyzés már Kecskés János nagylelkű adományáról szól, aki 1639-ben a Pozsonyi Jezsuita Kollégiumnak ajándékozta többek között ezt a könyvet is. Az nem derül ki a bejegyzésekből, hogy a közben eltelt több mint száz év alatt mi történt a könyvvel, hogyan került Kecskés János tulajdonába. 20

Next

/
Thumbnails
Contents