AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Szögi László: Magyarok a császárvárosban. Hazai diákok Bécsben az abszolutizmus korában (1849–1867)

43. Pécs város 48 44. Árva megye 47 45. Kassa város 47 46. Oláh-Illir bánsági ezred 46 47. Torda megye 46 48. Besztercebánya város 45 49. Bars megye 44 50. Abaúj megye 41 51. Ung megye 41 52. Jászkun kerület 41 53. Maros szék 41 54. Lőcse város 35 55. Esztergom megye 34 56. Békés megye 34 57. Küküllő megye 34 58. Szabolcs megye 34 59. Német bánsági ezred 32 60. Baranya megye 32 61. Újvidék város 32 62. Hont megye 31 63. Arad megye 30 64. Brassó vidéke 30 65. Túróc megye 29 66. Bereg megye 27 67. Nagysink szék 27 68. Belső-Szolnok megye 26 69. Selmecbánya város 25 70. Hunyad megye 25 71. Szakolca város 22 72. Máramaros megye 22 73. Eger város 21 74. Kőhalom szék 21 75. Csanád megye 21 76. Szabadka város 21 77. Zólyom megye 20 78. Győr megye 19 79. Kolozs megye 18 80. Fogaras vidéke 18 81. Szeben szék 18 82. Háromszék 17 83. Doboka megye 14 84. Közép-Szolnok megye 14 85. Csík szék 13 86. Szászváros szék 13 87. Sebes szék 13 88. Udvarhely szék 11 89. Hajdú kerület 9 90. Szerdahely szék 9 91. Újegyház szék 7 92. Ugocsa megye 7 93. Kraszna megye 5 94. Felső-Fehér megye 3 95. Aranyos szék 1 96. Csajkás kerület 1 97. Kővár vidéke 1 98. Zaránd megye 1 99. Torna megye 0 Ha az első 20 közigazgatási egység sorrendjét összehasonlítjuk 1848 előtt és után, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a húszból 17 azonos. Pontosan meghatározhatók tehát azok a körzetek, ahonnan a bécsi egyetem magyar és magyarországi diákjai rekrutálódnak. E körzetek közé tartozik értelemszerűen az ország nyugati határszéle, mind a Felvidékről, mind a Dunántúlról. Az első 20 közigazgatási egységben ezért találjuk ott mindkét esetben Trencsén, Nyitra, Pozsony, Sopron, Vas és Zala megyéket, valamint Sopron és Pozsony városát. Tegyük hozzá 1848 előtt még Mosón megyét is. E körzethez lazábban kapcsolódik 117