AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 10. (Budapest, 2001)

II. Egyetem és felsőoktatástörténet, történettudomány - Schütz István: Az ismeretlen Koszovó

scintilla 'szikra' - albán shkendije ua., latin Seamn

us (folyó neve) - albán Shkumbini ua., latin Scodra (város neve) - albán Shkoder/Shkodra ua., másrészt viszont latin se- > albán sh-, latin Scardus (mons) - albán Shar (hegység Koszovó és Albánia határán), latin *exquartare 'széttárni' - albán shartoj 'beoltok (fát)' (vö. francia écarter' széttárni'), de az sk:sh albán hangfejlödésre E, Qabej albán nyelvész is említ példákat - shark 'zöld dió burka' < *shar- < *sker- stb. Feltehetőleg e két rokon nyelv egymásra rakodásában kell keresnünk az ősi albán szókincs néhány szinonimájának az eredetét is. Tehát Zef Mirdita régész következtetéseit nyelvi bizonyítékok is igazolják: az ókori Dardánia az albán nyelv és etnikum bölcsőjének egyik jelentős része volt. És ez a feltevés nem mond ellen Georg Stadtmüller

8 több mint fél évszázada megfogalmazott és mindmáig cáfolhatatlan következtetésének, miszerint az albán nyelv és etnikum a növénynevek tanúsága szerint csak a száraz erdők övezetében (a tengerszint fölötti 600 m magasságban kezdődő övezetben) születhetett. Sőt, következtetésünk megfelel annak a ténynek is, hogy az albán nyelv latin jövevényszavainak legrégibb rétege a 3. sz. előtti korból származik, amikor a latin nyelvben még megvolt a semleges nem, és a semleges nemű latin jövevényszavak az albánban is semleges neműekként éltek tovább (vö. latin Judicium 'ítélet, per' > albán gjyqte 'bíróság, per' stb.) Ami a mai Koszovót illeti, az itt élő albánok mindmáig megőriztek számos toponímiai adatot és személynevet, amelyek ennek az etnikumnak a nyelvi-földrajzi kontinuitását tanúsítják az ókori Dardánia területén. Ezek közé tartozik Binxhe és Bince falu neve, továbbá a Kroni Binxha forrás neve, amelyeket Aleksandar. Stipcevic a japoda illír törzs által tisztelt Bindi istennő nevével kapcsol össze.

9 Rexhep Doci a Jupiter Menzana néven az illírektől a római panteonba átvett istenség nevéből származtatja a koszovói Maznik, Maziq, Mazhiq faluneveket, valamintg az albán Máza és Mazi, illetve a koszovói szerb Mazici családnevet, dardániai örökségnek tartja az Ipshi, Ipshaku, Ipsholli, Ipshojt és Mrizet e Ipshakve mikrotoponímiai adatokat, továbbá a Berisha/Berishiqi, Gashi/Gashiqi, Palaj/Paliqi, Dodaj/Dodiqi, Shkreli/Shkreliqi, Mazrekaj/Mazrekiqi személyneveket, valamint a Muji és Halili énekciklusból Tanusha e Bardhe ('Fehér Tanusha') leánynevet.

10 7 Eqrem Cabej, Studime gjuhésore II, Prishtina 1986. 128. s Georg Stadtmüller, Studien zur albanischen Frühgeschichte, in: Archívum Europae Centroorientalis 7 (Budapesht 1941), 1- 196. 9 Aleksandar Stipcevic, Simbolet e kultit te iliret, Prishtina 1983 (155-168) 10 Rexhep Doci, Onomastika si deshmi i paganizimit ihr, in: Gjurmime albanologjike 22-1992, 66-69. 91