AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 10. (Budapest, 2001)

II. Egyetem és felsőoktatástörténet, történettudomány - Farkas Gábor Farkas: Szerémi György hitelességének a kérdése

a magyar titkos részleteket az okiraton megsemmisítették vagy külön más aktába tették. így történt ezzel is." Az évfordulóra Neusiedler Jenő megismételte a fenti állításokat, néhány figyelemre méltó kiegészítéssel. Csele-patakot ö is túlságosan kicsinek találta, hogy a király belefulladhasson és hiteles forrásként elemezte Szerémi krónikáját. Ugyanakkor helyesen látta meg, hogy az udvari káplán forrásai között leginkább a népkrónikákat, a hagyományokat és a babonás hiedelmeket kell keresni. Nála is láthatjuk azt a makacs tévedést, amely a legtöbb övéhez hasonlatos munkát is jellemzett, miszerint Szerémi részt vett volna a mohácsi ütközetben. Másik visszatérő hamis állítása az volt, hogy Lajos, bár beleesett a Csele-patakba, onnan élve húzták ki a testőrei és vitték Dunaszekcsőre. Érdekes, hogy Tatai-féle változatot vegyítette Szerémiével, holott a többi királygyilkosságot taglaló mű írója mindenáron ragaszkodott Tatai szerzőségéhez és személyéhez. Munkája végén ismertette Lajos meggyilkolásának másik változatát is. Itt a kényszerhelyzetben lévő Mária lett a gyilkosság megrendelője, aki meddősége miatt az a veszély fenyegette, hogy a pápa felbontja Lajossal a házasságát és nem tudja biztosítani a Habsburgok részére az örökösödést. így maga is kiszorulhat a hatalomból, tehát két szeretőjével, Czettrich Ulrikkal meg Nádasdy Tamással kitervelte és végrehajtotta a gyilkosságot. Bizonyíték erre ismét a cseh háromélü kard lett és a királyi kamarás - állítólagos - erőszakos halála Komáromnál.

62 Baráthosi Balogh Benedek munkájában a Csele-patak rehabilitálását tűzte ki célul. Ezek szerint Lajos haláláért nem ez a csermely a felelős, azzal kiegészítve, hogy a gyilkosság valódi megrendelői a Habsburgok voltak. Gyakorlatilag megismételte Szerémi állításait, azzal az ismert kiegészítéssel, hogy egy oklevelet a bécsi levéltárban megcsonkítottak ott, ahol II. Lajos igazi halálát tárgyalta. Itt valószínűleg Pázmándy által említett irat történetét vette át hivatkozás nélkül - az író.

64 Az irodalmi stílusban vallomást tevő Csele-patak tételesen sorolta fel, hogy miért nem okozhatta II. Lajos halálát.

65 Szerémi "NEUSIEDLER 1926. 18-22. 63 BARÁTHOSI 1937. 26. „És itt ütközik ki a Habsburg-gazság egy másik oldala. Felidézték a háborút, amelyben minden emberi számítás szerint mi csak veszíthettünk, ők pedig arattak. A gyászoló ország kétségbeesett jajsikoltásán a Habsburg-kamarilla kézdörzsölő örömmámorban úszik. A cserbenhagyó elárulás elhallgatásának elleplezésére használják azt a Habsburg kitalálású vakulj magyar beállítást, hogy Mohácsnál a magyarság mint védőbástya vívta a kereszténység harcát a pogánnyal." 64 BARÁTHOSI 1937. 29. „Hatodszorra említjük meg Nádasdy jelentését, amely a bécsi titkos levéltárban van. Ezt a jelentést megcsonkították. Azt a részt, amely II. Lajos király halálát tárgyalja, ollóval levágták, pedig ez volt a perdöntő a király halálában. De éppen ez a megcsonkítás a legfényesebb igazolása annak, ami Lajos királlyal történt. " 55 BARÁTHOSI 1937. 29-30. „Fejtegetésünk során mindenekelőtt hallgassuk meg a Csele-patak vallomását, amellyel lemossa magáról a királyölés becstelen vádját. íme, miket mond: Aki engem csak egyszer látott, rögtön tudja, hogy én nem ölhettem meg királyomat. Hatodrangú kis patakocska vagyok, alig másfél méter széles. Vizem alig van s csak ha nagyobb eső jön, büszkélkedhetem annyival, amennyibe még egy ma született csikó sem tudna belefulladni. Meredek partjaim sincsenek s geológiai viszonyaimnál fogva nem is lehetlek soha. Nem kérkedhetem azzal sem, hogy partjaimon suhogó nádasok hallgatják csörgedezésemet. Csak ott, ahol játékos futásom 78