AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 10. (Budapest, 2001)

Szögi László: Bevezetés, az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtári hálózatának helyzete

Az EK jelenleg 30 CD-ROM adatbázissal rendelkezik. Regionális, illetve országos összefogással további nagyértékü adatbázisok használatára nyújt lehetőséget. Jóllehet az elmúlt öt évben igen jelentős előrelépés történt az ELTE-en az integrált könyvtári rendszer kialakítása terén, de éppen itt a jelenlegi helyzet további radikális változtatásokat igényel, mert azok nélkül jelentős előrelépés nem képzelhető el. A könyvtárügyre fordított költségek arányai (8. és 15. táblázat) A jelenlegi széttagolt rendszerben egyszerűen lehetetlen pontosan megállapítani, hogy az egyetem egészén belül mekkora összeget fordítanak a könyvtárak működtetésére, fenntartására, gyarapítására. Az intézeteknél és a tanszékeknél nem jelennek meg külön a könyvtárakra fordított összegek, illetve nem mindig lehet tudni, hogy pályázati pénzekből, vagy egyéb forrásokból mekkora összeg jutott könyvtári célokra. Ha csak az ismert adatokat nézzük (1. táblázat) akkor is látható, hogy az összes beszerzésnek csak 70%-át fedezi a költségvetés, további 30%-ot más forrásokból teremtenek elő. Az Egyetemi Könyvtár esetében a költségvetés csak a beszerzések 46,4%-át fedezi, tehát megfelelő pályázati siker nélkül már most is óriási gondok adódnának, de nem jobb a helyzet az ÁJK, vagy ВТК esetében sem. A kimutatható költségeket összehasonlítva a személyi költségek összességében 40%-ot tesznek ki, míg a beszerzésre fordított összegek 53%-ot, persze úgy, hogy ide számítjuk a pályázati és egyéb pénzeket. Ezek nélkül csupán 37% a költségvetés gyarapításra fordított része. A karok és az EK között érthetően óriásiak az eltérések, hiszen egyes karok olcsóbb, mások igen drága hazai és külföldi szakirodalmat szereznek be. A TTK például a beszerzési összegek 60%-ból csak az összes beszerzés 8,4%-át veszi meg, mivel különösen drága szakirodalomról van szó. Ugyanakkor a kar mindössze a személyi költségek 6,5%-át köti le. А ВТК 2 millióval többet költve az EK-nál csaknem ötször nagyobb beszerzést produkált, de ezek jelentős része nem a legdrágább szakirodalom körébe tartozik. Hasonló a helyzet a TFK és a TOFK relatíve igen magas beszerzési arányával. 24