AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 10. (Budapest, 2001)
III. Irodalomtörténet - Tóth Péter: Koraközépkori hagiográfia és a kopt irodalom. Egy kopt osztrakon szövegének irodalomtörténeti elemzése
következtetni, hogy igen elterjedt lehetett a keresztény világban, 43 és talán Egyiptomban is ismerték, ha nem is kopt, de legalábbis görög változatban. 44 A másodikként idézett apokrif irat már valószínűleg egy, a Tamásbeszámolóhoz képest későbbi hagyományt tükröz, sokszor a Tamás-féle hagyományra épít, azt bővíti tovább. 45 Éppen ezért a VI. század utánra datálják, 46 és az arab szöveg mögött egy szír eredetit sejtenek, 47 népszerűsége és a szöveg arab változata alapján azonban talán elképzelhető, hogy egy recenziója mégis ismert lehetett Egyiptomban. 48 Ez tehát az az evangéliumi és apokrif hagyomány, amelyet a szöveg forrásainak vizsgálatánál először figyelembe kell vennünk. A szent ugyanis éppúgy, mint Krisztus - már gyermekkorában magában hordja Isten kegyelmét és az isteni bölcsességet, s mint ilyen már kisgyermekkorában csodák sorozatát hajtja végre. Már a kanonikus evangéliumokban megjelenik ez a gondolat, de az apokrif iratok által a gyermek Jézusról elbeszélt számtalan csoda még tovább mélyítette a keresztényekben ezt az elképzelést. Az evangéliumi történetek mellett az osztrákon lehetséges forrásainak második rétege a keresztény apológiához kapcsolódó hagyomány. A szövegben - mint erre a kommentárban is számos helyen utaltunk -jól érezhetők bizonyos már a legkorábbi apologetikus irodalomban is megtalálható tendenciák. Az istenek gyalázatos tetteivel való érvelés, 49 a jóslatok 50 és pogány filozófusok 51 tekintélyére való hivatkozás mind a keresztény apológia toposzai közé A görög szöveghagyományon belül általában egy eredetibbnek tekintett hosszabb, illetve egy későbbi rövidebb recenziót különböztetnek meg, továbbá létezik latin, grúz stb. változat is, illetve egy sajátos verziót őrző szír fordítás.(Vö. CULLMANN, O, Kindheitsevangelien, 291, ill. HARNACK, A, Geschichte der altchristlichen Literatur bis Eusebius, Leipzig, 1958, 16-17.) Talán erre utal a Tamás-féle hagyomány megjelenése egy etióp gyűjteményben, az ún. Jézus csodatételei című műben (Ed. Grebaut, in: PO XII/4, 625-42, különösen: 639-41.). Az etióp és a kopt hagiográfiai hagyomány kapcsolatáról ld. fentebb: 30. jegyz. " így például épp a tizenkét éves Jézus története esetében. Vö. Apokrif iratok- Csodás evangéliumok, Budapest, 1996, 147. 47 CULLMANN, O, Kindheitsevangelien, 302. ,8 Egy-egy szöveg arab recenzióját ugyanis, ha valamiképpen kapcsolatba hozható Egyiptommal, általában egy görög eredetiről készült kopt fordítás arab változatának szokták tekinteni, ez ugyanis a fordítások szokásos útja az Egyiptomhoz köthető szövegekkel kapcsolatban. (Vö. PEETERS, P, Le tréfonds oriental, 168.) S bár az arab gyermekség-evangélium mögött egy szír eredeti állhat, ennek ellenére talán mégsem lehet kizárni, hogy létezett egy görög recenzió is, amit Egyiptomban is olvashattak, esetleg arabra is lefordíthattak. Valamint a kopt-arab irodalom és a szír hagyomány között is elég jó kapcsolat állhatott fenn, ezért azt a lehetőséget sem lehet elvetni, hogy a szír eredetiből Egyiptomban is készülhetett egy arab gyermekség-evangélium-fordítás. (A kopt-arab irodalommal kapcsolatban ld. SAMIR, K, Arabic Sources for Early Egyptian Christianity, in: PEARSON, B. A. - GOEHRING, J. (eds), The Roots of Egyptian Christianity, Fortress PressPhiladelphia. 1986, 82-97, a szír és kopt-arab irodalom kapcsolatáról ld. 84-5.) Mindezek azonban csak hipotézisek, melyeket a recenziók behatóbb vizsgálatáig nem lehet bizonyítani. 49 Vö. az osztrákon szövege, 37-40. sor, illetve a hozzá írott jegyzetek, in: A filozófus megtérése. Vö. 70. sor, A filozófus megtérése, 21. 51 Vö. 78-80. sor, i.h. 243
