AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 9. (Budapest, 1999)

III. Irodalomtörténet - Muth Ágota Gizella: Bajza József, a magyar „megujhodás” kritikus poétája

nemzeti identitásukat, egymás között is németül vagy franciául társalognak, s a középnemesség is átveszi már ezt a divatot. Szó szerint kiemeli ebben Bécs szerepét. - „Vájjon nem megdöbbentö-e azon tünemény, hogy nálunk a történeti ritkaságok, a régi magyar emlékek iránt nincs a nemzetben kitünö figyelem?" - kérdezi. A nyelv a használat által szépül, csiszolódik és egy nemzet csak addig él, amíg nyelvét használja. - "Ki hallotta a világ két legnagyobb népét, a szabad angolokat és szabad francziákat valaha egymás közt más mint nemzeti nyelven beszélni? akár otthon, akár külföldön?" - teszi fel a kérdést és még a két Kisfaludyt is megrója, amiért németül leveleztek és társalogtak egymással. Megemlíti „politikai szónokainkat, papjainkat, színészeinket" hibás magyarságukért - "Sokan azt hiszik és beszélik, miképen a magyar nyelv szegény, hogy magokat rajta jól kifejezni nem tudják, holott ők maradtak szegények, mert a becses kincset nem iparkodtak magoknak megszerezni." - Felhívja a figyelmet még egyszer a gyermeknevelésre, a nemzeti nevelésre - "...legyünk büszkék, hogy magyarok vagyunk, tagjai...eme testvértelen Phoenixnek, mely csak önmagából nyerhet életet...Akarjunk lenni magyarok szívben, és szóval, és egészen."

68 Amikor Bajza e sorokat írta már a magyar volt hazánkban a hivatalos nyelv, de — mint ahogy utal is erre — sokan úgy gondolták, hogy ez elég eredmény, és nem törekedtek a nyelv használatára, müvelésére. Bajza előtt a herderi jóslat

69 lebegett, aki szerint a kis népek, mint a magyar is, akiknek egyedi nyelvük van, kihalnak és eltűnnek. Ez a kérdés természetesen nagyobb súlyt kap a romantika korában, amikor a szabadság, nemzeti jelleg, népi sajátosságok felfedezése e szellemi irányzat lényegét jelentette. „A romantikusok, Széchenyi. Kölcsey és Vörösmarty számára humánum és hazaszeretet egyet jelentenek...A nemzetet azért kell szeretni, mert rajta keresztül szolgáljuk az emberiség ügyét...Soha magyar nacionalizmus nem volt átfogóbb, egyetemesebb, emberi 68Nemzetiség és nyelv. = BJÖM IV. 210-233. 69 Herder a nemzethalál jóslatát az Ideen zur Philosophie der Geschichte der Menscheil (Gondolatok az emberiség történetének filozófiájához) с. 1784-1791 között irt müvében fogalmazza meg. 226