AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 9. (Budapest, 1999)

III. Irodalomtörténet - Muth Ágota Gizella: Bajza József, a magyar „megujhodás” kritikus poétája

„Magyar Játékszini Krónikánknak nincs egy sora is, melyet oly benső örömmel írtunk volna meg, mint e befejező szavakat...lapunk még megérte azon időpontot, mikor a magyar színházban a magyar szellem kezd túlnyomó lenni...színészetünk az leszen, minek rendeltetésénél fogva lennie kell: egyik hatalmas támoszlopa lételünk legfőbb eszközének, a nemzetiségnek." — e szavakkal zárul a Játékszini Krónika.

60 Bajza végszavában szól az éles vitákról, melyek színibírálatait is kísérték. Egyik legismertebb ezek közül a fiatal Henszlmann Imrével folytatott, aki a Regélő Pesti Divatlapba írogatott. Ez a Regélő és Honművész egyesített utódlapja volt, Garay János szerkesztésében. Vahot Imre és Henszlmann is az Athenaeum iskolájából kerültek ki és váltak később Bajza ellenfeleivé. A francia romantikus drámák ellen szálltak szembe az athenistákkal és Shakespeare műveinek bemutatásától várták volna a magyar drámaírás fellendülését. Bajzát nem érdekelték cikkeik, egészen addig, amíg Henszlmann nyíltan meg nem támadta az Athenaeumot az Othello bukásakor. A polémia 1842 végén Bajza válasza után kezdődött és nem maradt viszontválasz nélkül, de erre Bajza már csak az 1843-ban indított Lapszemléjében reagál, nem foglalkozik vele többet. A Bajza-Henszlmann vitát Széles Klára és Korompay H. János tíz év eltéréssel két külön tanulmányban elemzi. 6I A vita részleteire így nem térek ki, csak Bajza drámaképét mutatom be válaszcikke: Shakespeare, francia színmüvek s az Athenaeum alapján. Az ütközési pont az volt, hogy a dráma lényege a jellemekben vagy a cselekményben van-e. Henszlmann az előbbit, Bajza az utóbbit tartotta elsődlegesnek. Nézzük először, hogy mit ír Bajza az ominózus Othello-bemutatóról Krónikájában, 1842. nov.10én: " ...igen kívánatos volna Shakespeare műveit nálunk is megkedveltetni, meghonosítani...Drámaíróink tanulnának gyakorlatilag a szépnek és igaznak ösvényét keresni...Színészeinknek végre alkalom és tárgy adatnék e müvek által összhangzatba hozni magokon és 60 MJK. = BJÖM V. 335-337. 61 SZELES Klára: Henszlmann Imre - Bajza József vitája. = It 1976. 37-62. p.. KOROMPAY H.János: Bajza József és Henszlmann Imre vitája a francia drámáról. = Itk 1986. 507-522. p. 222