AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 9. (Budapest, 1999)

II. Művelődéstörténet - Borián Elréd: A történetíró jezsuita testvérek: Kazy Ferenc és Kazy János újraértékelése

arról szól a bevezető, hogy ö maga szívesen folytatta a történetírást. Horányi és Hóman részben e prefációból vonták le a megsemmisítő véleményt, nem ügyelve arra, hogy a bevezetéseknek mindig kötelező eleme volt egy híres személyiségre való utalás és a szerénység hangsúlyozása, gondoljunk csak Zrínyi Miklós Syrena-köXetének előszavára. Az utókor pedig átvette Horányi elmarasztaló nézeteit, nem véve figyelembe azt a tényt, hogy Horányi Elek is tagja volt annak a mozgalomnak, amely olyan akadémiát akart létrehozni, amely szellemiségében a párizsit akarta követni, és a jezsuita nagyszombati egyetemmel ellentétes történelemfelfogása lett volna. Bessenyei fogalmazta meg legrészletesebben e terveket.

11 Fel kell tennünk a kérdést, miért kezdtek a 18. században a jezsuiták a magyar szentekkel és a történelemmel oly behatóan foglalkozni? A szentekkel kapcsolatban a válasz még részben magától adódik: a protestáns teológia a Szentíráson kívül más tekintélyt nem ismert el, így a szentek tiszteletét a "pápista" tekintélytisztelet részének tartotta. A jezsuiták tehát külföldön (bollandisták) és Magyar-országon is a katolicizmust szolgálták a szentek modern kultuszával. A magyar történelmi forráskutatáskutatás kettős oka lehet: a katolicizmus erősítése és a magyarságuk bizonyítása. A magyar érzelmű, a függetlenséget hangsúlyozó katolikus nemesség körében is gyanússá telte a jezsuitákat a Habsburg-udvar szolgálata. Különösen így volt ez a katolikus Rákóczi fejedelem által vezetett szabadságharc idején. Rákóczi a kuruc békefeltételek hatodik pontjában, a vallásfelekezeti béke miatt és Magyarország önállósága elismerése érdekében a jezsuitáktól önálló rendtartományt, valamint csak az iskolák javára fordítható anyagi javak megtartását kérte. A Széchényi országgyűlésen már elhangzott: "az ellenség parancsol nekik". József császár azonban nem akarta megengedni az önálló tartomány megszervezését. Miután pedig páter Cselesnek a Rákóczi-felkelés ellenes leveleit elfogták, egyrészt letartóztatták a viceprovinciálist, aki 1709-ben a kurucok börtönében halt meg, másrészt a jezsuiták nagy részének el kellett 13 KOSÁRY Domokos, Művelődés a XVIII. századi Magyarországon, Bp., 3., kiegészített kiad., 1996, 562-571. p. 60