AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 9. (Budapest, 1999)

II. Művelődéstörténet - Borián Elréd: A történetíró jezsuita testvérek: Kazy Ferenc és Kazy János újraértékelése

elkerülhetetlennek látszott. A császár a Komáromnál táborozó Montecuccolit küldte Kemény megsegítésére, és a pápa is imádkozott az égi segítségért. Bethlen János figyelmeztette Keményt, hogy a császári segítség nehogy Erdély függetlenségébe kerüljön. A budai pasa és a tatár segédhadak hamar támadásba lendültek, és szörnyű pusztítást okoztak. A budai pasának Kazy szerint négy jelöltje volt: Rhedei Ferenc, Petky István, Béldi Pál és Apafi Mihály. Az első három azonban megrémült a feladattól, és így Apafit, aki a legkevésbé sem kívánta, fejedelemmé tették. Kazy ezután beszámol arról, hogy Montecuccoli a török hadnál jóval kisebb seregével eljutott Kolozsvárig, de a hozzá csatlakozott Keménynek nem sikerült rábeszélnie, hogy tovább vonuljanak, és megütközzenek a törökökkel. Montecuccoli úgy vélte, hogy feladatát teljesítette, az oszmán sereget hátra vetette, és hogy a sok beteg katonáját megmentse, tél közeledtével vissza kell vonulnia. Mivel a jezsuita historikus mindezt Apafi megválasztása után mondja el, így érezteti, hogy a török által kiszemelt új fejedelem volt az igazi oka Montecuccoli visszavonulásának. Montecuccolit meggyülölték Erdélyben, söt Magyarországon is az ütközet nélkül végetért hadjárata miatt. A török sereg pedig az elvonulás után támadásba lendült, árulás folytán legyőzte a székely és a csíki ellenállókat, majd váratlanul megtámadta Kemény seregét, amely nem számított a téli hadműveletre. Keményt menekülés közben a lovak halálra tiporták, holttestét nem találták meg. Az 1662. országgyűlésen újra a vallási kérdés volt az első téma, majd sokan támadták Montecuccolit, aki éles hangú röpirattal válaszolt, melyben érdemeit sorolta. Keményt okolta a kudarcért, mert nem hallgatott rá, és nem támogatta eléggé a császári seregeket. 1663-ban a Porta hadat üzent a császárnak. Ennek fő okai: az Erdélyben állomásozó német csapatok és Zrínyi-Újvár építése. Lipót a regensburgi birodalmi gyűléstől kért segítséget. Zrínyi lett a magyar seregek fővezére, akinek a hadi dicsősége egyre fényesebben ragyogott. Montecuccoli kevésnek tartotta a rá bízott birodalmi sereget, és Pozsony, illetve Győr védelmét választva seregét Óvárnál helyezte el. 53