AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 9. (Budapest, 1999)
IV. Egyetem- és felsőoktatástörténet - Hamar Anna: Az okleveles gazdászok rekrutációja 1920–1948 között
A földbirtokos csoporton belüli különbségeket jól jelzi, hogy a Dunántúlon és az Alföldön született gazdászok aránya azonos, de a dunántúli birtokosok több mint négyötöde falun vagy pusztán látta meg a napvilágot, míg az alföldiek szüleinek közel fele városban élt gyermeke születésekor. A területi különbségek között a két nagy régió birtok és településszerkezetében kialakult sajátosságok húzódnak meg, ami a mezővárosi gazdag parasztok gyerekeinek továbbtanulását is valószínűsíti. Számukra természetes volt a gimná-zium elvégzése és a kiemelkedés legkönnyebben járható útja, a diploma megszerzése. Nem véletlenül választották az akadémiát. A döntő érv nem a rövid tanulmányi idő volt, hanem a megszerzett tudás átvál-tásának lehetséges útjai. A köztisztviselővé válás lehetősége arra ösztönözte az apákat, hogy gyerekeiket taníttattassák, de szem előtt tartották a gazdaság jövőjét is. Köztisztviselő csak akkor lehetett a gyereke, ha a városban el tudott helyezkedni, de a család - és a vagyon - nem engedte, hogy a településtől elszakadjon. Kisújszállás nagykun mezőváros közel harminc gazdagparaszt családjának többsége fiait az akadémiákon taníttatta. 27 A gazdaságok termelésszerkezetében, gépesítésében kimutatott változásokhoz a gazdagparasztok fiainak szakképzettsége is hozzájárult. 28 A földbirtokosok - a vizsgált időszak alatt - sohasem váltak az oklevelesek meghatározó csoportjává, és a tényleges gazdálkodáshoz kötődő másik csoporttal - kisbirtokosok - együtt sem lépték túl az egyharmados arányt a végzettek között. A kisbirtokosok (100 kh.-nál kisebb földterülettel rendelkezők) fiai a negyvenes évektől jelentek meg nagyobb arányban az akadémiákon. A kisbirtokosok között is a nagyobb parasztbirtokok tulajdonosait vagy gyerekeit sejthetjük. A nagyobb területtel rendelkező parasztok (középparaszti gazdaságok) gyerekeinek taníttatása mögött a gazdaság minél jobb működtetése húzódott meg. Erre utal az 1925-ben az akadémiák átszervezéséről készített javaslat indoklása is. "... Ennek magyarázatát nem egyedül az adja, hogy a kenyérkereső pályához alkalmas a gazdasági oklevél, mert hisz a gazdatiszti állások fogynak, az állam sem vesz igénybe annyi végzett hallgatót, mint 2? Zsoldos István kisújszállási tanár szóbeli közlése •*•. 28 ZSOLDOS I. 1989. 123. p. 361
