AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 9. (Budapest, 1999)

III. Irodalomtörténet - Muth Ágota Gizella: Bajza József, a magyar „megujhodás” kritikus poétája

egyetértenek abban, hogy Henszlmann inkább elvi álláspontból közelít a dologhoz, hiszen akadémiai székfoglalója is a témába vág ( Az újabb francia színköltészet és annak káros befolyása a miénkre ), míg Bajza nemcsak a teória, hanem a praktikum oldaláról is igen jól ismeri a magyar színházi körülményeket. Végül elmondható, hogy talán ez a vita volt a legtárgyilagosabb és Henszlmann Bajza egyik legméltóbb vitapartnere tollcsatáinak történetében. Előbbi már a jövőt képviselte, Bajza viszont a jelent a korabeli magyar irodalmi és színházi valóságban. Ha meggondoljuk, hogy színészetünk, ami az állandó társulatot és színházat illeti, éppen csak hat éves múltra tekinthetett vissza, s drámairodalmunk is csak bontakozóban volt, Bajzának kell igazat adnunk, hiszen az ő munkája eredményeképpen indult meg a Pesti Magyar Színház és vált később Nemzetivé, ő indította útjára az első elméletileg megalapozott színikritikát, kiállt a színészképzés és a drámaírók jutalmazása mellett, ismerte a közönséget és tudta, hogy csak lépésenként haladhat előre a közízlés alakításában. Amikor Bajza másodszor is elvállalta a színigazgatói posztot, Szűcsi szerint:" ... a sajtó nagy örömmel vette tudomásul" 65 Tíz év elteltével persze egészen más körülmények közé került. Több eredeti magyar színművet vihetett színre, támogatta a fiatalok (Czakó Zsigmond, Obernyik Károly), s a már népszerű Szigligeti darabjait, de játszatta Shakespeare-t, Schillert, Moliéret és továbbra is a francia romantikusokat; Hugót és Dumas-t. Mesterétől, Kisfaludytól is felújított darabokat és adta a Bánk bánt. Az opera már virágzott a színházban, Bajza örömmel játszatta Erkel Hunyadiját, az olasz mesterek (Verdi, Donizetti, Bellini) mellett.

66 Utolsó színházi előadásai 1848 márciusától már a politika jegyében zajlottak. Március 15-én a közönség kérésére a Bánk bánt adták elő, s Bajza maga is a politika forgatagába került, a nemzetiség és szabadság ügyének híve Kossuth mellé állt és hírlapjának szerkesztője lett. „

Akarjunk lenni magyarok szívben, és szóval és esészen...

" Ez a mondat és a beszéd, amelyben elhangzott Bajza egész világnézetét és közéleti munkásságának célját foglalja össze. Az Akadémián mondta el 1847-ben Az idegen nyelveknek a közéletben használása s a nemzeti 65 SZŰCSI József, i. m. 289. p. 66 vö. SZŰCS! lózsef. /'. m. 294-295. p. 224