AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 9. (Budapest, 1999)

III. Irodalomtörténet - Muth Ágota Gizella: Bajza József, a magyar „megujhodás” kritikus poétája

dramaturgiai rész nem hosszú, mindössze 27 oldal. Az egész írás öt fejezetből áll, mert Bajza közben más folyóiratok {Szemlélő, Honművész) bírálataira is reagál, majd a Rajzolatok válaszára felel. A Leckék már a Kritikai Lapok utolsó kötetében jelennek meg. Pfeifer János Bajza írását Goethe: Regeln für Schauspieler (Szabályok színészek számára) с könyvére vezeti vissza.

45 Valóban, ezen téren is a német klasszikusoktól tanulva ad áttekinthető és összefoglaló utasításokat a színészi játék és a színikritika számára. Előtte Kölcseynek jelentek meg drámaelméleti tanulmányai( 1820-ban),majd az Athenaeum Játékszíni Krónikájában Vörösmarty Dramaturgiai Töredékei (az 1837. május-juliusi számokban). Bajza tehát már megalapozta hírét színházelméleti munkájával és gyakorlati tanácsaival, amikor felkérték az első állandó színház igazgatójának. Két alkalommal is betöltötte ezt a hivatalt, 1837 nyarától tíz hónapig, majd 1847-ben vállalta újra, hogy rendbehozza a színház ügyeit, ekkor 8 hónapig állt a Nemzeti Színház élén. Színigazgatói küzdelmeiről álljon itt egy idézet: "Én ennek a színháznak pénztárnoka, gazdája, rendezője, cancellistája, tiszttartója, díszítője, ruhagondviselője, egy szóval sclávja vagyok...azt hiszem, hogy az ügyért van módomban tenni még most egy kis áldozatot is..."( Csató Pálnak, Pest, 1838. 1.30. )

46 Ha meggondoljuk, hogy a Pesti Magyar Színház az első állandó kőszínházunk, melyet Bajza indított el, egy egészen új vállalkozás a főváros életében, ami meghatározta a magyar színjátszás további sorsát, valóban nem volt könnyű feladata. Bajza saját korábbi útmutatását megpróbálta átvinni a gyakorlatba, s ez a korabeli anyagi és szervezeti viszonyok mellett nem volt egyszerű. A színház felett megyei választmány rendelkezett és az igazgatónak igen kevés dologban adtak szabad kezet. Bajza nevéhez fűződik az első színházi szabályzat megalkotása is: Л pesti magyar színésztársaság törvényei (1837-1838.). A drámaírók honorálásáról is gondosodon, hogy ezzel is elősegítse az új magyar darabok születését. Ez a kezdeményezés eredményes volt, amit Vörösmarty, Fáy. Jósika, Szigligeti és Szontagh Gusztáv új alkotásai is 45 vö. PFEIFFER János: Bajza aesthctikai dolgozatai. ^ Irodalomtörténeti Közlemények. 1900. 36. p. 46 BJÖM VI. 430. 216