AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 9. (Budapest, 1999)

III. Irodalomtörténet - Szaffner Emília: Az angol regény magyar recepciója a 18. század végén

„ Magyar Robimon, vagyis Újvári és Miskei magyar vitézeknek viszontagságai, és azoknak a világ különféle részeiben történt csodálatos esetei. Egy eredeti költeményes igazság. "

55 Az alcímben mutatkozó ellentét mutatja, hogy a magyar olvasóknak a regények valóságtartalmához való befogadói attitűdje még a 19. század elejére sem változott: „(...) történetbéli valóságot költeményes környülállásókkal foglal magában, s vele a magyar nyelv csinosítására, kiváltképpen pedig arra törekedett, hogy a hasznos mulatságot szerző könyveinknek szűkit annyira - amennyire kipótolja. " A Magyar Robinzon a történetet valóságosnak állítja be. A mű elején Szekér ezt írja: „A mi történetünk hőse, Újvári Miklós, Révkomáromban született 1686-ban", a végén pedig: „(...) az unokája volt az, aki a jelen történetünket, mely a családban apáról fiúra szállott volt, egy derék tábori papnak (mármint a szerzőnek) elbeszélte (...)." A hasznosságot a szerző úgy kívánta elérni, történelmi, földrajzi és politikai ismeretekkel tűzdelte meg művét, amelyeket olykor a szereplőkkel mondatott el, olykor a narráció folyamatába szőtte, de legtöbbször lábjegyzetként tüntette föl. Mielőtt ez a változat a feledés homályába süllyedt volna, a század utolsó negyedében létrejött ifjúsági átdolgozása, Radó Vilmosnak köszönhetően.

56 Az egyetlen angol Robinzon: Róbert Péter Szekér müvénél korábban jelent meg, de külön típusba tartozik Róbert Péter története, akit szerzője meghagyott angol nemzetiségűnek. Szentiványi László müvének címe az előbbiekhez hasonlóan hosszú és a mű jellegéről sokat elárul: „ Róbert Péter született anglus élete és különös történetei; ki is életét egy lakatlan szigetben sok esztendőkig csudálatosan töltötte, emlékezetre méltóképpen megj'eleségesedett, gyermekeket nemzeti, és 55 1808. íó.-j magyar Robinzon. Újvári Miklós története. 1899. 196