AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

II. Művelődéstörténet - Fabó Edit: Az értékmegőrző közvetítő. Az arab könyv- és könyvtárkultúra a 8–10. században

már az oktatásban felaprózódott nyelvtanra, költészetre stb., nem jelent meg egyetlen egységben sem. A történelem feltűnt al-Khvarizmi felosztásában, de az az iszlám művészettörténetét jelenthette. Nagyon sok időszerű könyv volt forgalomban, többségük az irodalom szakjába sorolható. A történelmi munkáknak részletesebb szakra volt szükségük. Az arab írásanyag természeténél fogva három részre tagolódna: vallásra, irodalomra és filozófiai tudományokra. A filozófusok nem ezt az elvet követték, kivéve al-Khvarizmit, akinél az első két osztály a vallásos jellegű, a többi négy az irodalmi jellegű műveké. A vallás feltérképezése még bonyolultabb. A tanulmánynak nem feladata, hogy mélyebb rendszertani kérdésekbe merüljön, s egyébként is nehézségekbe ütközik európai szemmel való követésük, értelmezésük. al-Khvarizmi és Ghazzali rendszere csupán illusztrálásként állt itt. Az iszlám kultúra hatása Mit is köszönhet Európa - a világ az arab/iszlám kultúrának? Nehéz néhány mondatban megfogalmazni, mert a válasz megérdemelne legalább akkora terjedelmet, mint ez az írás. A kérdésről részben a könyvek, a fordítások és a tudományos munkák sorával már esett szó. Továbbá az értelmen alapuló hit erősítésének szemléletével az iszlám olyan gondolkodásmódbeli változást kényszerített ki a keresztény világból, amely azt vallotta, hogy "a filozófia a teológia szolgálólánya", elkezdte magyarázni a Bibliát, ill. a hitet az írástudatlan tömegeknek, valamint már szerette volna meggyőzni ellenfelét igazáról. Azonban a kereszténység ilyen előrelépést csak úgy tudott megtenni, hogy az ókori kultúra eredményeit - kezdetben eltékozolt emlékeit - a muszümok révén visszanyerve, felélesztve megfelelő bázist teremthetett magának. A humanizmusnak és a természettudományok fejlődésének kerékkötője lett később a skolasztika dogmatikus sal lángjaival, a reneszánsz már szabad utat engedett az új törekvéseknek. A technikai-gyakorlati eszközöket sem lehet szó nélkül hagyni, megemlítve pl. a csillagászati, a geometriai, az optikai és orvosi eljárásokat, eszközöket. A táblanyomatok, a papír használata olyan előrehaladást képviselt a Gutenberg-világ felé, hogy azt valódi nagyságában felmérni szinte lehetetlen. 87