AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

V. Egyetem- és felsőoktatástörténet - Szögi László: Új utakon nyugat felé ... Hagyományok és változások az újkori magyar egyetemjárásban (1789–1919)

I. A téma kutatásának hazai és nemzetközi előzményei A külföldi egyetemjárás kutatása Közép-Európában a történettudomány igen kedvelt témája, hiszen számos nemzet történetében évszázadokon keresztül a peregrináció volt az egyetemi szintű képzés egyetlen lehetősége. A német történetírás is alapos gonddal vizsgálta elsősorban a közép- és koraújkori itáliai német egyetemjárást, amelyeket forráskiadványokban tett közzé.

3 A német egyetemek és főiskolák újkori igen gazdag nemzetközi kapcsolatainak történetét könyvek és konferenciák tucatjai tárgyalják, és ezen belül is különösen bőséges a 19. század egyetem- és tudománytörténeti kapcsolatrendszerének kutatása.

4 A kevésbé átfogó egyetemi rendszerrel bíró közép-kelet- európai kisebb, vagy közepes méretű nemzetek számára az újkori egyetemjárás vizsgálata fontos politikai célt is szolgál. A nemzeti értelmiség, a politikai és gazdasági élet, de még a nemzeti művészet vezető rétegének kialakulásában kikerülhetetlenül fontos szerepet játszottak a külföldi egyetemek. Ezen belül korszakunkban a német felsőoktatásnak van döntő hatása nemcsak a Dunatáj népeire, de a Balkán egészére, a lengyel és az orosz értelmiségre csakúgy, mint Skandinávia több területére. E területek egy részén vizsgált korszakunkban vagy még alig voltak egyetemek, vagy a felsőoktatás hálózata éppen csak kialakulóban volt, így érhető, hogy a magasszíntü tudás megszerzése érdekében sokan választották a korabeli Európa első vonalba tartozó egyetemeit és főiskoláit. A magánkezdeményezéseket, főleg a század második felétől aktív állami támogatás, ösztöndíjpolitika és tudatos kapcsolatépítés is kiegészítette. E tudományos és egyetemi kapcsolatok feltárásában a leghatározottabb törekvés a lengyel történetírásban tapintható ki. Figyelemre méltó, hogy komoly állami támogatással már az 1988-as bolognai jubileum idején tanul3 L. Luschin von EBENGREUTH: Vorläufige Mitteilungen über die Geschichte der deutschen Rechtshörer in Italien. = Sitzungberichte der kaiserlichen Akademie der Wissenschaft in Wien. Philosophisch-Historische Klasse 127. Wien, 1892. - az újabbak közül: Die Matrikel der deutschen Nation in Perugia 1579-1727. Hrsg: Fritz Weigle. Tübingen, 1956. és Die Matrikel der deutschen Nation in Siena 1573-1738. Hrsg: Fritz Weigle. Tübingen, 1962. - A bolognai német egyetemi nemzet iratait már a századfordulón közzétették. 4 Legyen szabad itt az olvasót egyelőre három alapvető német egyetemtörténeti bibliográfiához utasítani: Bibliographie zur Universitätsgeschichte Verzeichnis der im Gebiet der Budesrepublik Deutschland 1945-1971 veröffentlichten Literatur. Bearb: Edwin Stark. Hrsg: Erich Hassinger. Freiburg-München, 1973. - Thomas PESTER: Geschichte der Universitäten und Hochschulen im deutschsparachigen Raum von der Anfängen bis 1945. Auswahlbibliographie der Literatur der Jahre 1945-1986. Universitätsbibliothek, Jena, 1990. - A régebbi irodalomról: Bibliographie der deutschen Universitäten. Bearb: Wilhelm Erman und Ewald Horn. Leipzig-Berlin, 1904. (Az 1899-ig megjelent irodalomról.) - A témát középeurópai szempontból tárgyaló fontos kiadványokat jelentetett meg az Osztrák Kelet- és Délkelet Európa Intézet a "Wegenetz europäischen Geistes" két kötetében. /. Wissenschaftszentren und Geistige Wechselbeziehungen zwischen Mittel- und Südosteuropa vom Ende des 18. Jahrhunderts bis zum ersten Welth-ieg. Wien 1983., //. Universitäten und Studenten. Die Bedeutung studentischer Migrationen in Mittel- und Südosteuropa vom 18. bis zum 20. Jahrhundert. Wien, 1987. Hrsg: Richard Georg Plaschka - Karlheinz Mack. 328