AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

II. Művelődéstörténet - Fabó Edit: Az értékmegőrző közvetítő. Az arab könyv- és könyvtárkultúra a 8–10. században

ját, az iszlám Szent Könyvét, a Koránt, melyet pergamenre írt. A könyvnek, az írásnak valóságos kultuszáról lehet beszélni, a kortársak fennmaradt leírásaiból, mint azt az alábbiak bizonyítják, nem derül ki mindig a szavak többértelműsége miatt, hogy mire íródott a szóban forgó mű és milyen alakot vett fel a fenti kettő közül. Néhány vallási csoportot a "Szentírás embereinek" vagy a "Könyv-embereknek" (ahl al-kitab) hívtak.

38 A kódex alakja ismert volt az arabok körében még az iszlám előtti időkből. Az etiópiaiak "mushaf/mashaf'-пак nevezték. A bőr (esetleg papirusz-) lapokat fából készült borító ("lauhcmi", "gaffatani") fogta közre. A könyv {"kitab") a korszak elején csupán "írásfélét", "jegyzeteket", "listát" vagy "levelet" jelentett.

39 Az Abbaszidák alatt tovább növekedett a könyv szerepe, jelentősége, ugyanis az iszlám társadalom általános célja a Korán ismereteit bővíteni, magyarázni. A kormányzat sajátos vonása, hogy a hatalom törvényesítésére vonatkozó kérdései kapcsolódnak az adminisztráció problémáihoz elméleti (jogi) megközelítésben. Az arab tudomány kérdései összefüggnek a teológiával (hadisz, fig), történelemmel, filológiával, orvostudománnyal, kémiával stb.

40 A három írásra alkalmas anyag közül - egyelőre - a pergamen volt a legáltalánosabb. Két kéziratforma létezett: a tekercs-lap és a kódex-könyv. A papirusszal és a papírral a tekercs esetében óvatosabban kellett bánni, mint a pergamennel, mivel könnyen tört, szakadt, repedezett. A könyvforma ezt a rongálódási lehetőséget csökkentette a két fedőlappal (bár itt-ott a tekercset tokban tárolták). Hosszabb műveknél célszerűbb volt a könyvalakot felvenni. Egy pergamen kódex 15-20, nem egy esetben 30 tekercs anyagát is képes volt felölelni. A lapok mindkét oldalára írhattak, egy-egy keresett szövegrészt könnyebben megtalálhattak, mint egy súlyos és nehezen kezelhető (pergamen) tekercsben. A papír könnyebb és olcsóbb volt minden szempontból. Egy 600 oldalas kötethez egy egész juhnyájat fel kellett áldozni, mert az 3000 bőrt emésztett fel. A hártyák előállítása is hosszú időt vett igénybe.

41 A kódex-könyv formája, melynek gyökerei kopt mintához vezettek, eltért néhány apróságban az európaitól. A lapozás, számozás, írás, olvasás "hátulról" kezdődött. Egy lapszám a nyitott könyvlapok - mindkét szárnyának - szembenéző oldalát együtt jelölte. A könyvforma változat letisztult megoldásában a hátsó borítóhoz egy ötszögű fül csatlakozott, amely egy egyenlő szárú háromszögben végződött. A háromszögszerű fül "befogójának" hossza megegyezett a borító hosszával, szélessége pedig a 38 MACK.ENSEN, R. S.: Arabic boob and libraries in the Umaiyad period. = American journal of Semitic languages and literatures. 52. sz. (1935-36) 248. p. - SALLAI István - SEBESTYÉN Géza: Könyvtártan a tanítóképző intézet I. évfolyama számára. Bp., 1. köt. [ 1977] 24-27. p. 39 LEVEY, Martin: Mediaval arabic bookmaking and its relation to early chemistry and pharmacology. Philadelphia, 1962. 5. p. - Enzyklopaedia of Islam. 5. köt. Leiden, 1980. 207. p. - SALLAI - SEBESTYÉN im. 24-27. p. 40 Enzyklopaedia of Islam. 5. köt. Leiden, 1980. 207. p. 41 Minerva nagy képes enciklopédia. Föszerk. Köpeczi Béla. 4. köt. Bp., 1975. 380. p. 76