AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményeiből - Farkas Gábor Farkas: Az Antiquissima-gyűjtemény és a számítógépes adatbázis

vagy csak belenézett. Gyakori a tartalmi kiemelés és megjegyzés a margón. Néhányszor, főleg neves tulajdonos esetében, találtunk család- vagy magyar történethez kapcsolódó feljegyzéseket.

37 Az eddigi vizsgálatok nem hoztak új eredményeket az olvasmánytörténetben, természetesen inkább negyed- és nyolcadrét köteteket forgattak mint súlyos fóliánsokat, latin klasszikusokból sajátították el a grammatikai ismereteket és jó néhány, főleg a kézikönyvek kategóriájába tartozó művek olvasásánál érvényesültek gyakorlati szempontok. Érdekes megfigyelni a jezsuiták cenzúrázási szokását néhány köteten, protestáns szerző vagy szellemi közreműködő (pl. Philipp Melanchthon) nevének áthúzását vagy kivakarását a címlapon. JANUS Pannonius híres műve (Zsámboki kiadása: Bécs, 1569)

38 pajzán epigrammáit betintázták illetve Giovanni VALERIANO: "Hieroglyphica" (Lyon, 1594)

39 című művében található akt-metszeteket retusálták. 4. Az összeírás és a katalogizálás ideje és módja. Itt a possessorbejegyzések adatait értelmezem illetve bemutatom, hogy milyen szakrendbe tették 1632-ben és 1690-ben. 5. Jegyzetek és a bibliográfia. A könyvről szóló szakirodalom hivatkozásai szerepelnek együtt az esetleges tulajdonosok életrajzi adataival és a könyv hányódásának történetével, ha rekonstruálható. Példaként álljon itt KEMPIS Tamás Krisztus követése című munkája (Lyon, 1587)

40

, mely Znióváralján maradt a 17. században, nem került a vágsellyei és a nagyszombati rendház könyvtárába. Majd a budai kapucinusok bibliotékájában bukkant fel, s innen került az 1950-es években az Egyetemi Könyvtárba. Ugyanakkor érdekes a hazai nyomtatású Confessionale története is. Dümmerth tanulmányában téves nyomdahellyel szerepelt. Hibás volt Vértesy megállapítása is, csak egy példány került a könyvtárba a 18. századi abolicíókor (lepoglavai pálos kolostor kötete), a másik szintén nagyszombati volt, 1632-ben írták össze. Az eredetileg ősny. 44. jelzet alatt található kötetet 1927-ben elcserélték a berlini Staatsbibliothek öt ősnyomtatványára és 37 A használatra vonatkozó adatok értelmezésében segítségemre volt: A Bibliotheca Zriniana története és állománya. írták és összeállították Hausner Gábor, Klaniczay Tibor, Kovács Sándor Iván, Monok István, Orlovszky Géza. Szerk. Klaniczay Tibor. Bp., 1991. (továbbiakban: ZRÍNYI 1991) 41-49. p. és 465-503. p. - MONOK István: Olvasmánytörténeti forrásaink, értelmiségtörténet. - Az értelmiség Magyarországon a 16-17. században. Szeged, 1988. 169181. p. munkája. - Az olvasmánytörténeti megközelítésre 1. még FARKAS Gábor: A 16-17. századi polgári könyvtárak típusai. = MKSz 108. (1992) 100-121. p. - MONOK István: Könyvtárak és könyvolvasás. = Iskolakultúra, 7. (1997) 5. sz. 17-22. p. - VARGA András: Orvosaink olvasmányműveltsége a 17. században. = Iskolakultúra, 7. (1997) 5. sz. 35-39. p. DOMOKOS György - HAUSNER Gábor - VESZPRÉMY László: Hadtudományi nyomtatványok régi könyvjegyzékeinkben. = MKSz 113. (1997) 33-57. p. 38 BEKK, Ant.Tyrn. 1622/1. 39 BEKK, Ant.Sell. I/ll. Ezt a szokást még a 17. században is őrizték, Luther fordításai pl. a Biblia haeretica csoportba kerültek. MARÓT Miklós szíves közlése. 40

BEKK,Ant. Tur. 1/21. 48