AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)
V. Egyetem- és felsőoktatástörténet - Újváry Gábor: „Ha Béccsel megszakad az összeköttetés, akkor megszakad az összeköttetésünk a saját múltunkkal”. Adattár a Bécsi Magyar Történeti Intézet tagjairól (1920–1944)
«Gott und Mensch im Weltbild Ägyptens» című vallás- és művelődéstörténeti munka előkészítésében is. A budapesti Szépművészeti Múzeum egyptomi gyűjteményének anyagát ismertető beszámolója az Előázsia-egyptomi Társaság Ex Oriente Lox című folyóiratában jelent meg." (Kiilf 1940/41. 6. o.) Wiczián Dezső: 1931. június 6-tól szeptember 19-ig az Intézet változó belső tagja. "Kutatásainak tárgya: a magyarországi protestánsok és a külföldi hatalmak 1670-1681 közt." (Jel. 1932. január 28.) "E célból átnézte a Hungarica-gyüjtemény idevonatkozó anyagát, leginkább az úgynevezett «összeesküvő-akták» egyes fasciculusait. A külföldi vonatkozású anyagot a Reichskanzlei és a Geheime üest. StaatsBrandenburgica-, Saxonica- és Romana-osztáiyok fasciculusait nézte át. Kutatásait még folytatni kívánja." (Külf. 1931/32.8.0.) Winkler Elemér: Az 1926/27. tanévben - Ángy. alapján júliusban, változó belső tagként - "a soproni céhek történetére kutatott". (Külf. 1926/27. 5. o.) Zádor Anna: 1934. szeptember 3-tól október 3-ig és 1935. május 15-töl július 1-jéig az Intézet változó belső tagja. "A 19. század első felének magyar építészetére vonatkozó bécsi anyaggal foglalkozott... ama nagyobb összefoglaló munkája számára, amely mint a M.Tud. Akadémia díjnyertes pályamunkája, a magyarországi neoklasszikus építészet első művészettörténeti feldolgozását kívánja nyújtani." Az állami és a városi levéltárban, valamint a nagy könyvtárakban és az Albertinában kutatott. (Jel. 1935 szeptember.) (Külf. 1934/35.6.0.) Publ.: A klasszicizmus építészete Magyarországon (Bp, 1943.) Zsinka Ferenc: 1923 első négy hónapjában - Ángy. szerint februártól áprilisig- dolgozott Bécsben, hogy anyagot gyűjtsön a Németh Gyula felügyelete alatt l : ekete Lajos és a saját szerkesztésében megjelenő török paleográfiai kiadványhoz, "mely a Magyarország török korszakának történelére vonatkozó legnevezetesb... töröknyelvü oklevelek fakszimiléit szándékozik hozni szigorúan tudományos transscriptiókkal..." Ehhez az "állami levéltár összes (igen nagyszámú) töröknyelvü iratait átvizsgálta..." (Jel. 1923 július.) "A török hódoltság idejéből származó török nyelvű írott emlékeket gyűjtötte egybe a bécsi állami levéltár és a volt udvari könyvtár anyagából. Feladata egy török paleographico-diplomatikai kiadvány előkészítése, mely sorozatosan a XVI-XVU. századi török oklevelek jellegzetesebbjeit facsimilékben tartalmazza. Munkáját folytatta Fekete Lajos..." (Külf. 1924/25. 9. o.) "If relationship to Vienna breaks off, there will be no relationship to our own past." The documentation of members of Wiener Hungarian Institute of History (1920-1944) The Hungarian Institute of History was established in 1920. Quite like its brotherinstitute the Collegium Hungaricum which was operating since 1924 , the Hungarian Institute of History found a place in the Trautson Palace (or Body-guard Palace) which played a significant role in the Hungarian history of civilisation by the „body-guard writers". As a result of the Minister of Education Kuno Klebelsberg's aspiration to the policy of sciences between the two world-wars' period the most prominent Hungarian historians, the members of the elite of the intellectual class were scholars and guests of the Institute. First of all the freshly graduate, talented youngsters- more than a hundred and fifty persons- who came to Wien for 3—6 months or rather for I or 2 years. In addition some more experienced researchers and some university or highschool professors lived in the Body-guard Palace during their short researches- mostly as the guests of the Institute. This documentation elaborates the residence of the Institute 's permanent or altering full members, in some cases the residence of the associates and also the purpose of their researches and the publications followed these researches (like the legendary „Fontes" collection and the tomes of the Institute's annuals). 429
