AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

V. Egyetem- és felsőoktatástörténet - Újváry Gábor: „Ha Béccsel megszakad az összeköttetés, akkor megszakad az összeköttetésünk a saját múltunkkal”. Adattár a Bécsi Magyar Történeti Intézet tagjairól (1920–1944)

A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon 1780-1815. (Bp. 1958.) Ism. műveiről: Paulinyi Oszkár = Száz. 1925. 289-296. o. Nagy István = LK 1959. 150-152. o. Berlász Jenő = Száz. 1959. 563-567. o. Ember Győző. 1933 augusztusában az Intézet változó (MOL К 726 - 1934-280 /34/.), az 1933/34. tanévben - 1933. november 1-töl június végéig - állandó belső tagja. (MOL К 726 - 1934-280 /34/.) (CHZS 120. о.) Változó belső tagként "A magyar királyi helytartótanács gazdasági és népvédelmi működése III. Károly korában" címen "időközben megjelent doktori értekezésének anyagát egészítette ki a Staatsarchivban". Állandó belső tagként "az 1761-ben alakult Staatsrat hatását kutatta Magyarország sorsának intézésére. Az 1761-től 1769-ig terjedő idő anyagát... dolgozta fel, amely időszakon belül különösen Borié, Stupan, Blumeneger, Daun, Haugwitz és Kaunitz, majd Starhemberg államtanácsosok szerepét vizsgálta. Ezenkívül megírta a magyar országos biztosi hivatal 1723-i felállításának történetét az intézeti Évkönyv IV. kötete számára." (Külf. 1933/34. 6. o.) Publ.: Műveinek bibliográfiáját Id. LK 1974. 633-640. o. A commissariatus provinciális felállítása Magyarországon 1723-ban (= Ék. 4. évf.) Mária Terézia úrbérrendezése és az államtanács (= Ék. 5. évf.) Jobbágyvándorlás és jobbágyvédelem a XVIII. század első felében (= Ék. 6. évf.) A magyar királyi helytartótanács gazdasági és népvédelmi működése III. Károly korában (Bp. 1933.) Magyarország és az államtanács első tagjai = Száz. 1935. évi pótfüzet 554-664. o. A magyar királyi helytartótanács ügyintézése. 1. 1724-1783 = LK 1937. 84-161. o.; II. 1783-1848 = LK 1938. 58-141. o.; III. A számvevőhivatal = LK 1939. 130-157. o. A helytartói hivatal történetéhez a XVI. században. In: Emlékkönyv Szentpétery Imre születése hatvanadik évfordulójának ünnepére. (Bp. 1938.) A magyar királyi helytartótanács ügyintézésének története. 1724-1848. (Bp. 1940.) A helytartótanács egyházügyi bizottságának kialakulása = Regnum, 1942/43. 229-252. o. Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a törökök kiűzéséig (Bp. 1946.) Szekfú Gyula 1918-ban írt cikke a bécsi levéltárakról = LK 1979. 311-323. o. Ism. műveiről: Bónis György = Száz. 1936. 105-106. o. Szabó Béla = LK 1936. 327-328. o. Hajnal István = Száz. 1941. 213-215. o. Dőry Ferenc = LK 1946. 302-304. o. Ism.: Kónyi Mária: Az 1715-22. évi rendszeres bizottság javaslatai. /Systema politico-oeconomicomilitare/... = LK 1934. 199-200. o. Szabó Dezső: A magyarországi úrbérrendezés története Mária Terézia korában I. köt... = LK 1934. 184192. o. Ravasz Boriska: A magyar állam és a protestantizmus Mária Terézia uralkodásának második felében... = Száz. 1936. 458-459. o. Károlyi Árpád: Az 1848-i pozsonyi törvénycikkek az udvar előtt = Korunk Szava, 1937. 502. o. Csóka Lajos: Mária Terézia iskolareformja és Kollár Ádám = Korunk Szava, 1937. 637. o. Meszlényi Antal: Az egri érsekség felállításának s a kassai és szatmári püspökségek kihasításának története..^ Száz. 1940. 349-350. o. Eöttevényi [Nagyf Olivér. 1925 március-áprilisában az Intézet kültagjaként "egy monográfiához óhajtott adatokat gyűjteni, mely a Bach- és Schmerling-korszak közigazgatási reformjaival... akar foglalkozni." (Jel. 1925. augusztus 14.) Fára József. 1928 második felében egy hónapon át az Intézet kültagjaként Zalaegerszeg török hódoltságkori történetéhez gyűjtött adatokat levéltárakban. (Jel. 1929. április 6.) (Külf. 1928/29. 5. o.) Publ.: Zalaegerszeg és a Göcsej részletes kalauza (Részletes helyi kalauzok 20.) (Bp. 1934.) Zalaegerszeg mint megyeszékhely (Zalaegerszeg, 1936.) Fejér Ferenc: Az 1937/38. tanévben kétszer, július közepétől szeptember közepéig, majd december közepétől március közepéig volt változó belső tag. "A bécsi állami levéltárban és a hadilevéltárban gyűjtött adatokat egy készülő Szemere Bertalan-monográfiához." (Külf. 1937/38. 6. o.) Fekete Lajos: 1925 májusában az Intézet kültagja. A török paleográfiai füzetek kiadását készítette elő. (Jel. 1925. augusztus 14.) 1934. május 12-től június 8-ig az Intézet változó belső tagja. "A török nyelvű történeti forrásokat kutatta, főleg a török uralom korából származó török hivatalos lajstromokban, az úgynevezett defterekben... Egyidejűleg előkészült egy olyan paleográfiai tanulmányra, mely a defterek írásmódjának és vezetésének sajátságait tárgyalná." (Jel. 1935 szeptember.) (Külf. 1934/35. 6. o.) 404