AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményeiből - Knapp Éva: A Budapesti Egyetemi Könyvtár Kézirat- és Ritkaságtára. Tudományos ismertető

(Inc. 862.), amely a helyhez pontosan nem köthető második magyarországi ősnyomdában készült 1478-1479 körül. A Régi Magyar Könyvtár (RMK) gyűjteménynek a Ritkaságtárban három sorozata van mintegy 63 folyóméter terjedelemben. Az RMK I. hozzávetőlegesen 500, az RMK II. és az RMK III. 700-700 bibliográfiai egységet tartalmaz. Az RMK I-be, illetőleg az RMK II-be osztották be az 171 l-ig megjelent magyar nyelvű, valamint a Magyarországon nyomtatott műveket. Az RMK III. sorozatban a magyar szerzők külföldön megjelent nem magyar nyelvű munkái találhatók. A gyűjteményben Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárához viszonyítva több országos unikum nyomtatvány van. Országos unikum példány az a forrásvizek eredetéről szóló értekezés, amely Heltai Gáspár kolozsvári nyomdájában készült 1585-ben. Ez az értekezés (Marcello Sqarciapulí: Defontium etfluviorum origine acßuxu...) Európában az egyik első természettudományos szemléletű geológiai és hidrológiai dolgozat. Fametszetei a legkorábbi nyomtatott műszaki ábrák Magyarországon (RMK.

II. 18.). Szintén unikum példány Martin Chemnitz német evangélikus teológus Repetitio sanae doctrinae de vera praesentia című művének részleges magyar fordítása, amely 1587-ben került ki a sajtó alól Bártfán. Fordítója Gradeczi Horváth (Stansith) Gergely szepességi nagybirtokos, a felsőmagyarországi evangélikusok egyik, több külföldi egyetemen tanult vezetője a XVI. század végén (RMK. I. 32a.). A gyűjtemény gyarapodása az új könyvtárépület alapozásakor talált régészeti leletek kicserélésével kezdődött el: a Magyar Nemzeti Múzeum egy római kori faragott kő, egy Hunyadi címeres kapuzatcsúcs és egy Mátyás palotájából származó oszlopfő fejében az RMK gyűjteménybe tartozó öt nyomtatványt adott át a könyvtárnak. Vétel útján az RMK tár 1914-ig további 87 nyomtatvánnyal gyarapodott. A magyar szerzők 1711 előtt magyar nyelven megjelent munkáinak bekerülési arányát vizsgálva VÉRTESY Miklós megállapította, hogy a régi magyar nyomtatványokat 1773 előtt nem katalogizálták a teljesség igényével. A katalogizált állományrészben az elkallódás aránya a latin és a magyar nyelvű kiadványokon kívüli más, nemzeti nyelvű kiadványokhoz képest a magyar nyelvű könyveknél volt a legmagasabb. Ez az erőteljes igénybevételből fakadt elsősorban. A könyvtár történeti katalógusainak és a Régi Magyar Könyvtár bibliográfiai köteteinek összevetésével rekonstruálhatóvá vált az az unikum jellegű régi magyar állomány, amelyből a kutatás ma nem ismer példányt (huszonkét bibliográfiai egység). Az RMK II. és RMK III. gyűjteményben a nemzeti nyelvű (például német, cseh, horvát) kiadványok erőteljesen háttérbe szorulnak a latin nyelvű munkák mellett. A Magyar Vonatkozású (MV) nyomtatványok gyűjteménye jelenleg összesen kb. 600 kötetet őriz. Ezek 20%-a német, a többi elsősorban latin és olasz nyelvű. A gyűjteményt az 1711-ig megjelent hungarikákból állították fel 1896 előtt. A századfordulón Szabó Károly RMK III. kötetének megjele33