AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

IV. Segédtudományok, restaurálás - Gerics József–Ladányi Erzsébet: A 11. századi keresztény néptudat kezdetei a két szent király alatt: Szent Istvántól Szent Lászlóig

Két dolog feltétlenül kiviláglik mindebből: István alakjának akkora tekintélye volt halála után alig 8 évvel, hogy magyar király kizárólag az ő utódaként lehetett bárki. András és környezete örömest megkerülte volna Istvánt, ha erre bármilyen utat vagy módot látnak. Ám nem láttak. Másrészt 1046-ban már élt az a felfogás - s ez döntővé vált az istváni uralkodói jelvények sorsára nézve -, hogy jelvényeinek birtoklása még az ő elhatározása ellenére uralomra jutott - tulajdonképpen trónbitorló - András királyságát is törvényesítette.

5 S itt arról van szó, hogy amit az Intelmek a korona fogalmáról kifejtenek, az már konkrét tárgyhoz, István (tényleges vagy vélt) koronájához kapcsolódik, amíg magyar királyt koronáznak. A Nagyobb Legenda István koronájáról, mint meghatározott tárgyról ír. Nemcsak azt jegyzi fel, hogy Istvánt a királyi méltóság diadémjával koronázták meg, hanem azt is, hogy amikor Gizellát "a királyi hatalomban való közösségre /ad consortium ... regni/" feleségül vette, Gizelláról felkenése után "a korona viselésével adta tudtul, hogy társa /gestamine cor one sociam esse notißcavit/". Az a regnum, amely felett Gizellának Istvánnal való társ-mivoltát /consortium/ korona viselése fejezte ki, a Nagyobb Legenda szóhasználatában részben Magyarország, a terület, amely felett Géza is fejedelem, aki "regnum"-éX megnyitja az idejövő keresztények előtt, amelynek megtámadásától II. Konrádot utóbb visszatartja az Örök Bírótól való félelem.

8 Ezt a területet, mint határokkal rendelkező Pannoniát {"Pannonié terminos") tartja számon a legendaíró, és olyanként, amelynek határai közt István hatalma és apostolkodása érvényesült ("infra terminos sue dominationis")

9 Ezt más helyen úgy fejezi ki, hogy István a templomépítést ott gyakorolta, "ameddig csak jog kiterjedt (in amplitudine proprii iuris)". Használja emellett a legenda a regnum-ot a benne élő lakosság jelölésére is: "amikor Pannónia országa (regnum Pannonicum) a szent ifjú intésére figyelmezett"^ mondatban. A két fogalom: terület és lakossága egymás mellett tűnik fel Istvánnak az imájában, ahol Magyarországról és lakóiról, mint Mária örökségének szőlőskertjéről (hereditatis vinea), meg a kereszténység zsenge vetéséről {novella plantatio christianitatis)

11 ír, s ez a kettő a tárgya a Mária tulajdonába és oltalmába adásnak. Más alkalommal sikerült megállapítani, hogy 5 Minderről további irodalommal GERICS József: Az I040-es évek magyar történetére vonatkozó egyes források kritikája. = Magyar Könyvszemle, 1982. 310-312. p. 6 SRH

II. 384. p. 7 SRH II. 379. p. 8 SRH II. 390. p. 9 SRH II. 389. és 386. p. 10 SRH II. 381. p. 11 SRH II. 390. p. - A Szűz Mária örökségének való felajánlás politikai jelentőségéről: GERICS Ibisei: Judicium Dei a magyar állam XI. századi külkapcsolataiban. = Athleta patriae. Szent László-tanulmányok (Szerk.: Mezey László) Bp., 1980. 124-125. p. 291