AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

IV. Segédtudományok, restaurálás - Gerics József–Ladányi Erzsébet: A 11. századi keresztény néptudat kezdetei a két szent király alatt: Szent Istvántól Szent Lászlóig

Gerics József - Ladányi Erzsébet A 11. századi keresztény néptudat kezdetei a két szent király alatt: Szent Istvántól Szent Lászlóig S

zent László királynak - köztudomás szerint - oroszlánrésze volt István király, Imre herceg és a vértanú GELLÉRT püspök, valamint a zobori remeték 1083. évi oltárra emelésében. Az ö korának, vagy tágabban fogalmazva: a magyar politikai és jogi gondolkodás még nem gregoriánus szakaszának eszmevilágát meg-bízhatóan közvetíti Szent István Nagyobb Legendája. írójáról ui. megállapítható, hogy VII. Gergely követeléseit gregorianizmus előtti módon és eszköztárral kívánja elhárítani. A legendaíró a magyar király honi egyház feletti jogait védve, még nem veszi igénybe a II. Orbán pápa levele által Kálmánnak 1096-ban felkínált lehetőséget, hogy a pápai szék hűségén megmaradva, /"dum modo in imitate ... apostolice ecclesie firma stabilitate permaneas"/, elnyerheti "ami tisztséget és méltóságot /quicquid honoris, quicquid dignitatis/" István kiérdemelt, s amelyre Hartvik a "mindkét jogon /utroque iure/" való egyházszervezésre jogosító pápai kiváltság megszerkesztésével válaszolt.

1 István, Imre és Gellért szentté avatására a hitbuzgóság és a közélet tapasztalatai irányíthatták László és a magyarok figyelmét. A Kisebb Legenda és Hartvik egyaránt megemlíti, hogy István sírjáról szinte megfeledkezett népe is, meg a királyi család is negyvenöt éven keresztül , azaz szentként való tiszteletéhez a körülmények évtizedekig kedvezőtlenek voltak. Nem arra gondolunk, hogy István alakja merült volna feledésbe. Személyére, mint törvényhozóra a magyarok mindig is emlékeztek s az Árpád-ház mindenkor uralmon levő ivadéka, vagy trónkövetelő tagja vele iparkodott trónigényét igazolni. Szentként való tiszteletét bizonyosan nem VII. Gergely ösztönözte, az ő eleve elutasító véleményét az uralkodók életszentségéről nagyon is jól ismerjük. Mindazonáltal a magyar egyház és állam megteremtésének körülményeire Gergely kérdésfeltevései és alaptételei hívhatták fel a figyelmet: mit tett, vagy mit nem tett István, kinek adta át az országát és népét, kié a felette való hatalom és tulajdon, amely Gergely szerint István felajánlása és III. Henrik hódítása alapján Szent Pétert illeti meg. Ebből a szempontból István életszentségét hitéleti és korabeli államjogi vonatkozásban sarkalatos fontosságú tette állította a középpontba: Ma1 II. Orbán oklevele: Diplomata Hungáriáé antiquissima. 1. Bp. 1992. Edendo operi Georgius Győrffy, nr. 109. 317-318 p. Hartvik-legenda helye: Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. (röv.: SRH) Bp. 1937—38. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. II. 414. p. 2 SRH II. 399. és 432. p. 289